Asszonyt kellene hozni a Házhoz!

Ahol nincs asszony, ott nem söpörnek, a por beül a sarkokba, a levegő megáporodik, az ingek és a lelkek meggyűrődnek, a mosdatlanság eluralkodik, a pénz elfolyik, és az egész megbüdösödik, de ami ennél is rosszabb: hiányzik a melegség. Bizony, bizony, asszony kellene a Házhoz.

Amióta világ a világ, minden intézmény, a családtól az országig attól működik jól, hogy a férfiak és a nők egymást kiegészítő, egymást támogató közreműködése elfogadható harmóniát teremt. A történelmet most felejtsük el. Nincs mire büszkének lenni: férfi munka volt.

Európa jól működő fejlett felében nagyon jól tudják ezt és segítik azt, hogy a nők, levetve a történelem által rájuk rakott nehézségeket, a döntéshozó testületekben érvényesítsék azokat a tulajdonságokat, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalom harmonikus működéshez.

Nemzetközi megítélés szerint egyik legfontosabb esélyegyenlőségi mérőszám a nők részvételének aránya a döntéshozatalban. Magyarország világviszonylatban is sereghajtó ezen a területen, holott a magyar nők nem tehetségtelenebbek, nem képzetlenebbek a férfiaknál, sem pedig finn, francia, vagy spanyol társaiknál. 2007-ben a magyar parlament segíthetett volna a bajon azzal, hogy megszavazza a kvóta törvényt, ami szerint a jelöléskor a pártok listáin fele arányban nők legyenek. Ez azt eredményezte volna, hogy a parlamentben a nők aránya a jelenlegi 10%-nak több mint duplájára nőhetett volna A képviselők a törvényjavaslatra nem mondták azt, hogy nem, és nem mondták azt, hogy igen. A döntő többség tartózkodott. Ez a tény magában jelzi azt, hogy ez a Ház és a benne gyökeret eresztett honatyák - ennek a szónak ma már csak pejoratív értelme van - bizony nem alkalmasak feladatuk elvégzésére, mert tartózkodásuk azt jelenti, hogy beburkolóznak a nem cselekvés áltisztaságába. A nagy számú tartózkodás magyarázata egyszerű: az urak és kis számban a hölgyek fél szemmel a női választókra kacsintottak - hiszen mégis csak a szavazók feléről van szó - másik szemükkel azt nézték, hogy ha több nő kerül a parlamentbe, akkor több férfi kikerül. Egyszerű ez. (F) él az, aki eleven.

A 2010-es választásokra a pártok elkészítették listáikat, ami már startvonalra állításnál is jelzi, hogy a nők arányát illetően Marokkónak és Thaiföldnek nem lesz gond lekörözni a magyar parlamentet. A pártok által feltálalt étlap egyre kevésbé kívánatos. Nem csodálkoznánk, ha egyre több női szavazó mondaná, hogy köszöni nem kéri az állott, szavatossági idejét lejárt korszerűtlen menüt. Mint ahogy egyre kevesebb nő választja a politikusi pályát jelentő iszapbirkózást . A kígyó saját farkába harapott, mert a tehetséges nők nem választják ezt a terepet, a pártok pedig fejüket kidugva az iszapból körbe néznek és megállapítják, hogy „Jé, itt nincsenek is nők!” Ezen felháborodnak, visszadugják a fejüket a homokba, pardon, az iszapba. A többi mély, magyar macsó mocsár…

Veszprém, 2010. január 9.

Huszár Józsefné Júlia