Tudom-e, mit akarok?
Akarhatom-e, amit akarok?
Meg tudom-e tenni, amit akarok?
Jó lesz-e ez nekem?

Éva immár kit válasszon?

Közzététel kelte: 2010.04.02.

Eszmélésünk óta választunk. Választjuk kedvenc ételünket, játékunkat, barátunkat, szerelmünket, házastársunkat, életpályánkat - és minden helyzetben számtalan konfliktusunk egyéni kezelési módját. A kérdés nem kisebb, mint hogy az életem csak megtörténik velem, vagy tudom a történéseket befolyásolni? Választanunk tehát kell. A választáson ugyan kívül maradhatunk, de az adott szituáción belül maradunk nem-választásunk minden felelősségével és következményével együtt. A nem-választás is választás.

Tudunk-e jól választani? Nehéz kérdés, hiszen döntéseink eredményét csak utólag látjuk, amikor a hajó már elment, és mi a parton maradtunk – a tapasztalatainkon töprengve. A döntés felelőssége nagy. Nagyobb akkor, ha a döntés következménye súlyosan és hosszasan befolyásolja saját életünket  meg mások életét, és kisebb, ha választásunk "áldásai" csak ránk hullnak vissza.

A felelősség mértéke tehát az adott dolog jelentőségének mértéke. Ha képviselőt választunk az ország ügyeibe, tíz millió ember ügyeibe szólunk bele, tehát a felelősségünk is ennek megfelelő mértékű. Az országos gondok terhei mintegy a sors végzeteként nyomják a mi vállunkat is, de politikai tevékenységünk - ha érdeklődünk valamelyest a közéleti kérdések iránt - legtöbbször kimerül abban, hogy csatlakozunk a TV előtt szitkozódó férfiúr véleményéhez, ha az egyik választott honatya vagy honanya a mi sorsunkról a mi tapasztalatainktól merőben különböző helyzetértékelésbe kezd. Könnyebb fáradtan legyinteni és kimenni a konyhába, mondván: " nem értek én ehhez", vagy arra hivatkozni, hogy "fodrászhoz is mennem kellene, nincs időm, nincs pénzem". Örökké rohanunk, és beleszürkülünk a hétköznapjainkba. Így nem tudjuk meg, milyen érzés, hogy nem csak elszenvedői, de némiképpen alakítói is lehetünk sorsunknak.

Szabadok vagyunk, választhatunk, tehát választanunk kell. A választásunk kényszere egyben szabadságunk eszköze. A szabadság szép, sőt, „a Szabadság maga a Szép” (Hegel).

Mi segíti elő leginkább felelősségteljes választásunkat?

1. Tisztában kell lennünk lehetőségeinkkel és választásunk lehetséges következményeivel. Tehát tájékozottnak kell lennünk. A jó választás képessége ismeretek kérdése. Az ismeretek beszerzése fáradalmas, de kikerülhetetlen.

2. A mérlegelés képességével kell rendelkeznünk. Meg kell tudnunk különböztetni a lényegeset a lényegtelentől, hogy ne mellékes részletkérdések, a jelölt iránt érzett személyes szimpátia, a jelölt külseje, apjának múltja stb. - befolyásolják a döntésünket.

3. Bátorságra van szükségünk. Ha mindent mérlegre tettünk, ne riasszon el bennünket az a gondolat, hogy „kilógunk a sorból”. Merjünk másként szavazni, mint a környezetünk, a családunk többi tagja, vagy mint ahogy mi magunk korábban szavaztunk.

4. Következetesnek kell lennünk. Tudnunk kell, hogy a választás csak az első lépés azon az úton, amin végig kell mennünk. A választás jelentősége semmivé válik, ha a választott úton nem megyünk tovább. Tartsunk ki a választásunk mellett!

Közéleti választások 2010.

"Akkor most kire szavazzak?"

Hajlamosak vagyunk arra, hogy zsigerből, a név ismertsége, a médián-szórólapokon át sugárzott személyiségkép alapján válasszuk meg képviselőnket, így előfordulhat, hogy olyan emberre adjuk le szavazatunkat, akiről csak később állapíthatjuk meg bánatosan, hogy „én nem ilyen lovat akartam”. Ez a „ló” vagy túl jobbra, vagy túl balra húz, sántít is, rengeteg zabot eszik, ráadásul nem is oda visz, ahova én akartam menni. Nem haszontalan tehát egy pár praktikus tanács.

1. Határozd meg saját prioritásodat!

Döntsd el, hogy Te mit vársz az adott párttól, jelölttől. Ezt vesd össze az adott párt, illetve jelölt prioritásával. Olyan pártot, jelöltet kell keresned, aki a Te elképzeléseid megoldását tartja szem előtt. Gondold át azt is, hogy egy vezető, képviselő kiválasztásánál Te milyen jellemvonásokat tartasz fontosnak (intelligencia, becsületesség, alaposság, kommunikációs képesség, szociális érzékenység, kompromisszumkészség, egyebek.) Fontosnak tartod-e, hogy több nő kerüljön be a magyar parlamentbe? Ha igen akkor, nézd meg, hogy hogyan tudod ezt befolyásolni.

2.Ismerd meg a jelöltedet!

Ne hagyatkozz a médiahirdetésekre, szórólapokra, hanem nézz utána előéletének, annak, hogy szlogenektől függetlenül mi az, amit eddig az asztalra tett. Ítélj a jelölt teljesítménye alapján. Ha viselt már közhivatalt, nézd azt, hogy ott milyen eredményeket ért el, tevékenysége során mit helyezett előtérbe, és ebből mi valósult meg. Nézd meg képzettségét, vezetői hátterét, azt, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik, megbízható-e, és milyen létesítmények, intézkedések létrehozása fűződik a nevéhez?

3. Figyeld a jelölt kampányát!

Tesz-e ígéreteket egymástól eltérő csoportok felé? Elfogad-e meghívást szervezetekhez, vagy a kampány során csak olyan - a média által közvetített - események kerülnek előtérbe, amelyek során a jelölt csak látható, de nem hallható (pl. átvág egy szalagot az útavatásnál, de nem beszél a nehézségekről.)? A kampány a jelölt személyéről szól-e vagy a megoldandó feladatokról?. Figyelj arra, hogy a jelölt honnan szerzi a kampányához a pénzt: gyűjtés útján, számos kispénzű támogatótól, vagy „megelőlegező” nagy támogatótól. Nézd meg a közvélemény-kutatások eredményeit, de azt is, hogy azokat ki rendelte meg.

4. Láss át a csavaros csúsztatásokon!

Valamennyi jelölt megpróbálja magát eladni a szavazóknak. Ennek érdekében némelyik mesterien kiművelt szónoki technikát alkalmaz, így még a legóvatosabb megfigyelőnek is nehéz ezt lelepleznie. Itt van ezek közül néhány:

  • Az előítéletekre alapozás: az ellenfeleinek olyan jellemvonásairól beszél, amelyek egy képviselőnél nem kívánatosak. Az olyanféle vádaskodások, mint "az illető arrogáns, hazudik, forrófejű, erkölcstelen, tolvaj", nem tartalmaznak semmiféle reális információt. Ravaszul csepegtetve használja fel az előítéleteket, aki állandóan felemlegeti az ellenfél családi állapotát, származását, életkorát, politikai előéletét, és így tovább.
  • Az ellenfél lejáratása megcáfolás útján: „Mindenki mondja, de én nem állítom, hogy ellenfelem egy hitvány alak, lopta a vagyonát. Én személy szerint ezt nem tudom bizonyítani, de ezt mondják." Az ehhez hasonló csúsztatások nem állítják ugyan, de sugallják, hogy az ellenfél bűnös, vagy legalábbis megbízhatósága kétségbe vonható.
  • Hibaáthárítás: olyan törekvés, amelyben a jelölt tagadja saját felelősségét egy cselekvéssorozatban, vagy olyan dolgokat kér számon az ellenfelétől, amelyekre annak nincs is ellenőrzési, vagy befolyásolási lehetősége (pl. gazdasági világválság).
  • Megígérni a csillagos eget: olyan ígéretek hangoztása, amelyek gazdasági vagy erkölcsi okok miatt nem megvalósíthatóak.
  • A valódi problémák elkerülése: A jelölt csak általános, habozó, vagy bizonytalan válaszokat ad a feltett kérdésekre. Beszél a javasolt program előnyeiről, de nem ad konkrét választ arra, hogy mi mennyibe fog kerülni és honnan lesz rá pénz.
  • Támadás a támogatók miatt: „Tudjuk, kik állnak a háttérben, milyen üzleti körök, bankok támogatják. Az ilyen támadás eltereli a figyelmet a jelölt által képviselt témákról, azok képviseletének lehetséges színvonaláról. A támadás célpontja a támogató lesz.
  • Elcsépelt szólamok alkalmazása: Olyan általános kifejezések, mint törvény, rend, haza, szabadság, nemzeti-nem nemzeti, magyar- önmagukban nem rendelkeznek konkrét tartalommal. Ezeket azért dobják be , hogy térdet hajtó érzelmi reakciókat eredményezzenek, de nem adnak információt semmiről. A hazát és a nemzetet nem lehet általában megmenteni (most legfőképp önmagunktól,) hanem csak konkrétan.
  • Nehéz a jelölt értékelése a képernyőn keresztül: Ha a hírműsorokban egy integető, a jelöltet üdvözlő, feliratokat, zászlókat lobogtató tömeget látsz, az nem jelent egyebet, mint azt, hogy a média szaktanácsadó így akarja elősegíteni, hogy a jelölt jól mutasson a képernyőn. Ezért, ha a kampányhíreket nézed, arra figyelj, hogy mit mond a jelölt a konkrét témáról, ne a lelkesedő tömeget.
  • Óvatosan nézd a politikai hirdetéseket is, és tégy fel magadnak néhány kérdést. Adott-e a hirdetés új információt, vagy mesteri módon csak az érzéseid befolyásolására törekedett? Mennyire került előtérbe a rendezés, a vágás, a zene és mennyire szorult háttérbe a tartalom?

5. Ne dönts előre. Ráérsz érlelni a döntést az utolsó percig. Próbálj válaszolni az alábbi kérdésekre:

  • Melyik jelölt a leghitelesebb, legismertebb a környezetedben?
  • Melyik jelölt áll hozzád legközelebb?
  • Melyik jelölt folytatta a legtisztességesebb kampányt?
  • Melyik jelöltnek legnagyobb a tárgyi ismerete?
  • Melyik jelölt rendelkezik valódi vezetői képességekkel?
  • Melyik jelölt az, akinek az ígéretei legmegalapozottabbak.

Tiszta a kép előtted? Jól döntöttél?
Ha igen, akkor ha eljön a választás napja, menj el és szavazz!

6. Tiszteld mások döntését és vedd figyelembe, hogy a fenti jó tanácsok ellenére a választók többnyire érzelmi döntést hoznak. Szívüknek megfelelően bárhogy is választottak, a te honfitársaid, szomszédjaid, rokonaid maradnak. Légy tapintatos meghallgatójuk, ha fél év múlva azon panaszkodnak, hogy „nem ilyen lovat akartam”, mert lehet, hogy Te sem.

„Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom?
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom”…

Veszprém, 2010.04.02.

HJuli