Hét kérdés
az NCA törvény
végrehajtásával kapcsolatban
Az NCA törvény kitűzött célja a civil szervezetek rugalmas és folyamatos működésének biztosítása, anyagi gondjainak enyhítése, pártoktól való függetlenségének garantálása, a legszélesebb demokrácia mellett.
1. Hányan vettek részt az első civil választásokon ?
Számoljunk csak. Az országban hivatalosan 2002-ben 47 000 civil szervezet működött, tehát ma már beszélhetünk 48 000 civil szervezetről. A civil tanácsba a civil részről delegáltak megválasztásába - a törvény érthetetlen logikája szerint - a szóba jöhető 2724 szervezetből 1660 szervezet szólhatott be (a civil szervezetek 3,4 %-a). Valójában a regionális választási gyűléseken 50-60 ember jelent meg és megválasztotta az elektorokat, akik majd megválasztják a tanácsnokokat.
Véleményünk: Ez a választás messze nem tekinthető a civil demokrácia megnyilvánulásának, hiszen a civil szervezetek 97 %-nem vett benne részt.
Kérdésünk: Miért gondolja azt bárki, hogy a nagy országos vagy regionális szervezetek jobbak vagy hatékonyabbak a kis helyi szervezeteknél, akik gyakran egy kis település lelkei? Miért nem lehetett minden bejegyzett közhasznú civil szervezetet megkérdezni aki véleményt kívánt mondani ebben a témában?
(Ennek technikai megoldására ma már számos jó lehetőség adódik.)
2. Kik a legfontosabbak?
Véleményünk szerint a gyerekek, na meg az idősek, az oktatás, a hátrányos helyzetűek, a betegek, de az egészségmegőrzés is, na és a környezetvédelem , de az állatok is, na és a drog elleni küzdelem, az erőszak elleni küzdelem, a sport, a hagyományok őrzése stb. Kinek mi a szíve csücske. Hogyan lehet itt elkerülni az egyik jótól a másik jóra való részre hajlást?
3. Milyen szempontok szerint?
A törvény szerint a nem kis pénz 60 %-a a civil szervezetek működési költségére költhető. Milyen szempontok szerint? Ha fejkvóta alapján, akkor azonnal nagy tagságot kell toborozni. Mindenki, aki kicsit is figyel a civil világra, tudja, hogy minden szervezetnek van egy pár megszállott húzó embere és az ő tevékenységük szabja meg a szervezet hatékonyságát. Az eredmény tehát nem létszám függvénye. Számlák alapján? Akkor az kap többet, aki nem takarékoskodik?
4. Ki fogja tudni és honnét ?
A civil tanács egypár embere majd kidolgozza az elveket, és a közeljövőben megválasztott kollégiumok megkezdhetik a pénz elosztását. Ahhoz, hogy tudják, hogy ki mennyit érdemel, feltehetően pályázatokat kell írni. Több tízezer pályázat elkészítése, elolvasása, elbírálása évenként, félévenként nagyon nagy munka. Mennyi lesz a kollégiumok száma? Hány munkatársat foglalkoztatnak, hogyan lesz megoldva az ellenőrzésük? Ilyen tevékenységnek nagyon széleskörű társadalmi ellenőrzésre lesz szüksége. A kollégium tagjai fizetett alkalmazottak lesznek, akik szinte főnökei lesznek azoknak, akik ingyen, önként dolgoznak a köz érdekében. Sajátságos helyzetnek tűnik.
5. Ki ír majd jelentéseket?
Aki pénzt kap, annak arról fillérre el kell számolnia. Ez magától értetődik. A civil szervezetek könyvelési munkáit jelenleg többnyire társadalmi munkában végzik, hiszen arra nincs pénz, hogy könyvelő irodákat megfizessenek. Ez azt jelenti, hogy a működési költségek jelentős részét el fogják vinni az adminisztratív tevékenységek, elszámolások, könyvelések költségei. Kérdésünk, hogy az elosztást végző kollégiumok egyben pénzügyi ellenőrzést is fognak végezni?
Ötletünk: Működjön a kollégiumok mellett könyvelő iroda, aki központilag elvégzi a civil szervezetek könyvelési munkáit
6. Az apparátus rémes víziója
Hazánkban különösen nagy táptalaja van az íróasztal íróasztalt szül jelenségnek. Ha a civilekre szánt kb. 6 –7 milliárd forintnak csak a 15 %-t költik adminisztrációra, az is közel 1 milliárd forint. Ebből annyi hivatalnok keletkezik, hogy munkájukat jól és buzgón végezve számos jelentést kérnek majd a hatáskörükbe tartozó civil szervezetektől. Ki tudja majd az ő adatszükségleteiket kielégíteni? Az égő szemű megszállottak, akik a munkájukat önként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik? Nem fogja majd előbb-utóbb legtöbbjük kiszámolni, hogy nemes, szép céljainak megvalósítása helyett éjjel jelentéseket ír azoknak, akik ezért jó fizetést kapnak ? A bürokrácia megölheti a civil világ lelkét.
7. A Civil kamara lehetősége
Legyen nagy tisztessége a civil munkának és a már több éve teljesítő civil szervezeteknek. Ne kapjon anyagi támogatást az a civil szervezet, amelyik nem felel meg egy feszesre alkotott civil kódexnek. Ha egyéb szakmai kamaráknak megfelelően civil kamarák jönnének létre, amelyek ellenőriznék tagjaik tisztességét, munkájuknak színvonalát, csak a kamarán belül levő szervezetek kapnának anyagi támogatást. A kamarák társadalmi szervezetként a már meglévő civil irodák munkájára támaszkodva, ismerve a területük civil szervezeteinek konkrét tevékenységét, segítenék a kollégiumok munkáját. Ez esetben a civil szervezetek munkájának megítéléséhez nem kellene a szubjektivitástól soha nem mentes jelentésekre támaszkodni.
A kamara figyelemmel kísérhetné az újonnan alakult szervezeteket és eldöntené kamarai tagságuk lehetőségét. A kamara elnöksége a kamarai tagok által választott köztiszteletben álló helyi civilvezetők lennének, akik tevékenységükért némi tiszteletdíjban is részesülnének.
A fentieket, mint egy 9 éve aktívan tevékenykedő közhasznú nőszervezet alapítója és választott vezetője szívbéli aggályainak kifejtése okán írtam és tovább gondolásra ajánlom.
Veszprém, 2004. január 27. Huszár Józsefné Júlia