Egy informális  civil tanácskozás hozadéka

az NCA megvalósításáról

 

 

Ilyen még nem volt a magyar civil társadalomban: az adófizetők pénzéből a törvény jóvoltából pénz áll a civil szervezetekhez  és nem is kevés. Ebben a demokráciára nem érett  magyar való világban egyre nyilvánvalóbb, hogy  nem a politikai pártok, hanem földből kibújt civil szervezetek fogják a társadalom igényeit kielégíteni. Ezek a civilek mindenfélét kitalálnak, örülnek neki, megvalósítják, harcolnak érte, örülnek neki és ebből élet és értékek fakadnak. Nem egymás ellen harcolnak, hanem más által el nem végezhető kicsiny vagy nagy, de mindenképpen jelentős ügyeikért. A civil világ éhes a törvény által neki  járó pénzre. Ahol nem tudják pénz hányában feladni a leveleket, ahol egy honlap üzemeltetése csak álom, vagy  nem tudják a kiadványaikat megjelentetni, ott bizony számolgatják, hogy mikor is lesz ebből valami. A törvény megszületett, civil választás is volt, és mi érintett civilek örömmel, de gyanakodva szagolgatjuk az újszülöttet, ami nem tűnik hibátlannak, és a jövőjét tekintve is aggályaink vannak.

A Veszprémi Nők Kerekasztala  Egyesület összehívta civil barátait és  a civil szféra  közeli irányítót, jövendőbeli elektorait, hogy körbejárjuk az újszülöttet, megkritizáljuk bábáival együtt és aggályainkat fejezzük ki jövőjét illetően. Az összejövetelen 30 fő volt jelen. 

Közel három óra hosszat tartó eszmecserénk hozadéka :

 

1.      A számok beszélnek. Az ország bejegyzett 48 000 szervezetéből 1498 szavazat  született, ami a civil szervezetek 3.12 %-a.

2.     Nem volt indokolt  a szavazásban résztvevőket korlátozni országos vagy regionális szervezetekre. Egy-egy terület nagyon jelentős civil szervezetei  így nem jutottak szóhoz,  nem úgy, mint  a magukat feltupírozó önjelöltek A jogosultak közül számosan nem éltek szavazati jogukkal. Miért, talán nem hitték el, hogy fontos?

3.      A fentiek alapján el kell utasítani azt, hogy a sajtó azon ujjongjon, hogy „választott a civil világ.” Választott, de nem az egész civil világ, de hát ez még nem a világ , pontosabban nem az a világ.

4.      A választás módján már nem lehet változtatni, ez a hajó már elment. Arra kell koncentrálni, ami még befolyásolható.

5.      A pályázati rendszer kidolgozása nagyon fontos lesz. A kollégiumok döntik  el, hogy kinek mennyi pénzt adjanak. A különböző tevékenységek nehezen összemérhetők, de meg kell húzni a színvonalat, ami felett több jár. Ne kapjon anyagi támogatást az a szervezet, ami nem  felel meg egy feszesre alkotott civil  kódexnek. (Civil kamara lehetősége) A kezdők támogatását mentori rendszerrel lehetne megoldani.

6.      A pályázati rendszer biztosítson garanciákat arra, hogy esélyegyenlőség legyen a szervezetek között a nagyságuktól és területi  hovatartozásuktól függetlenül. Létszám alapján nem oldható meg az igazságos elosztás. 

7.      Óriási lesz az adminisztráció, ez előre látható. A kollégium tagjai ezt nem fogják győzni.

Apparátus születik. Ez elkerülhetetlen, de ne legyen nagy. A pályázati rendszer úgy legyen megalkotva, hogy nagyobb bizalom, kevesebb papírmunka legyen.

8. A pályázati rendszer amennyire lehet decentralizálja  a pénzek elosztását,  előtérbe  kell helyezni  a régiókban működő szervezetek összefogását., elősegíteni az EU pályázatok elkészítését és végrehajtását.

 

Egészében véve azt állapítottuk meg, hogy az NCA mint újszülött kicsit ráncos, kicsit aránytalan, de a miénk,. tőlünk függ, hogy  mivé fejlődik. Örüljünk neki tiszta szívből. Segítsük minél egészségesebb, a civil társadalmat előmozdító fejlődését, és nagy felelőséggel óvjuk a politika mancsától.

 

 

 

Veszprém, 2004.január 30.                                                                                Huszár Józsefné

                                                                                                                                elnök