Ma Magyarország közéletében a civil szervezetek a demokrácia biztosítékai
és a társadalom egyik fontos morális és gyakorlati megtartó és hajtórtői.
Mindenkinek, aki ezzel foglalkozik kötelessége erre vigyázni!
Problémák a Nemzeti Civil Alap törvény végrehajtásával kapcsolatban
A magyar vidéki civil világ fő jellemzői:
sok új szervezet,
demokratikus hagyományok hiánya
szegény tagság
az önkéntesek nagy része nyugdíjas korú
Nagyon sok a megoldásra váró feladat
Tájékozatlanság a jogszabályokban, pályázatok írásában
A hatóságok kritikátlan tisztelete
Civil öntudat és civil kurázsi hiánya
Egy szervezet hatékonysága attól függ, hogy van-e megszállott, égő szemű vezetője
Anyagiak hiányában a szervezet nagy álmai és konkrét tevékenysége mellett nagy lehet az szakadék, a szervezetek könnyen bezsugorodnak a pénztelenség ketrecébe.
Az NCA törvény megtervezői, elfogadói és végrehajtói megalkottak egy olyan törvényt, ami hatáskörébe vonja a számtalan, különböző szervezetbe tömörült magyar civil világ minden szereplőjét, nagyságtól, működési területtől függetlenül.
Az NCA törvény problémái:
Nem demokratikus. A Civil Tanács és a delegáltak megválasztásába a törvény érthetetlen logikája szerint a magát regionálisnak tekintő 2724 szervezetből 1660 szervezet szólhatott bele, az ország mintegy 48 000 civil szervezetének csak 3,4%-a. A pályázatok elbírálásába sem az egyesületek, sem a nyilvánosság nem lett bevonva, jogorvoslatnak helye nincs. A szervezetek munkáját nem ismerő kollégiumok és a Civil Tanács a döntéseiben apparátusokra támaszkodik
Drága. A sok ezer pályázat formai hibák szerinti átbogarászása, a végrehajtás bürokratikus túlbiztosítása miatt nagyon nagy apparátust kell működtetni, illetve vállalkozásba adni a szelektálást. Az apparátus apparátust szülő képessége megölheti a civil világ sajátos lelkét. Ebben a világban nem érvényes az, hogy a szőrszálhasogató precizitás hoz eredményt és minél precízebb annál jobb.
Bürokratikus. A pályázathoz a mi egyesületünk 30 oldalas mellékletet csatolt, mindent aláírva és hitelesítve, mégis egy aláírás hiányára hivatkozva az összes munkánkat megalázó módon semmibe vették. A pályázati eljárás formailag túlbiztosított, rengeteg felesleges papírt kér. A bírósági nyilvántartó lap mellett minek a bírósági végzés, alapító okirat stb.
Nem hatékony. A szervezetek 40 %- a nem kapott támogatást, ugyanakkor rosszul felállított számítási módszer alapján más szervezetek civil szemmel megítélve jelentős összegekhez jutottak, mert hiszen ez „járt nekik” Megítélésünk szerint így kaphatott a közismerten tehetős személyekből álló, nemzetközi projecteket támogató klub jelentős összeget. vagy egyáltalán nem tömegigényt kielégítő elit sportklub több milliót.
Kontraszelektáló hatású. A képlet szerint azoknak a szervezeteknek járt több pénz, akik többet költöttek. A megkapott pénzt még ebben az évben el kell sürgősen költeni, ebből következik, hogy ebben az évben még többet költenek, vagyis a képlet szerint jövőre még több pénz jár nekik. Ha az elosztható összeg nem nő, akkor még kevesebb szervezetnek jut még kevesebb pénz, hiszen akik az idén többet költöttek, elviszik azokét, akik az idén pénz hiányában nem költöttek. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. Biztosan nem ez volt a törvény megalkotásának célja.
Ellenhatást kelt. Bár nem túl nagy a nyilvánosság a törvény körül, valamennyi szervezet meg fogja tudni, hogy a környezetében ki mennyit kapott. Ezért, mivel egy jó közösség mindig legalább 80% biztonsággal tudja, hogy a környezete szervezetei mekkora érdemmel bírnak és mennyire nem képesek kifizetni a posta költséget, visszatetszést kelt a formai alapon, az ismeretek hiányában igazságtalanul elosztott pénz és a nevetséges formai hibák miatt az érdemtelenné minősítettek „kizárása”.
Drákói. Hiánypótlásnak és jogorvoslatnak helye nincs. Miért nincs? És ha tévedés van és mégis aláírtuk mind a harminc lapot? Arra hivatkozni, hogy az EU-ban szigorúak a pályázati szabályok, nem állja meg a helyét egy most megtámogatandó civil világ esetén. Az EU pályázatok szigorúak, de nem ennyire bürokratikusak. Objektív, jól definiált, rendszerint szakmai területekre vonatkoznak, megfelelő monitoring rendszerrel. Jogorvoslatra egy jogállamban mindig szükség van, mert bizony senki sem tévedhetetlen és a jogtalanságok, visszaélések lehetősége egyáltalán nincs kizárva.
Elvárásaink:
1. a törvény végrehajtási utasításának, a törvény és az adófizetők elvárásainak megfelelő felülvizsgálata és átdolgozása
2. a 7 milliárd Ft összeg elköltésének teljes nyilvánossága, beleértve azt, hogy mennyit költöttek adminisztrációra
3. a hiánypótlás és a jogorvoslat lehetőségének biztosítása
4. Az elbírálás decentralizálása, a helyi közösségek véleményének figyelembevétele
Javaslataink:
Meg kell változtatni a jelenlegi elektorválasztási rendszert. Csak látszatai, de nem biztosítékai a demokráciának.
A jelenleg birtokban levő pályázati kérelmek iratai alapján készüljön egy nagyon pontos elektronikus nyilvántartás a szervezetekről. Az így elkészített un. civil katasztert vegyék alapul a legközelebbi kérelmek elbírálásánál. Példaként ajánljuk az APEH módszerét, ahol a már nyilvántartott civil szervezet egyetlen adatlap kitöltésével és hiteles aláírásával hozzá juthat a pénzéhez. A már leigazolt, nyilvántartott szervezeteknek egy hasonló adatlapon történő hivatalos nyilatkozaton kívül csak a 30 napnál nem régebbi bírósági nyilvántartó lapot és az előző évi közhasznúsági jelentést kelljen csatolni. A többit - ha az APEH elhiszi - a civilek is higgyék el a vezetőség hiteles igazolása alapján.
A pénz elköltését bízzák a szervezetekre, és ne kelljen róla elszámolni. Legyen elég egy szöveges beszámoló és annak biztosítása, hogy az elkülönített, megjelölt számlák hol ellenőrizhetők 5 éven belül. Ezeket szúrópróbákkal ellenőrizni kell, és hiányukat nagyon szigorúan, esetleg a pályázatokból való kizárással büntetni.
A kollégium tagjai évenként látogassák körbe a terület civil központjait és tájékozódjanak a szervezetekről, a jelentősebb szervezeteket ismerjék meg.
Minden település választott vezetősége ismeri és tud szelektálni saját civil szervezetei között, az ő véleményük nagymértékben segítheti a tartalmi elbírálást. Az önkormányzatoknak rendszerint van civil ügyekkel foglalkozó tanácsnoka, az ő véleményét ki kellene kérni, hiszen ők ismerik legjobban, hogy a gondok megoldásában mely szervezetek járnak élen.
Meg kell fontolni a civil kamara lehetőségét. Legyen nagy tisztessége a civil munkának és a már több éve teljesítő civil szervezeteknek. Ne kapjon anyagi támogatást az a civil szervezet, amelyik nem felel meg egy feszesre alkotott civil kódexnek. Ha egyéb szakmai kamaráknak megfelelően civil kamarák jönnének létre, amelyek ellenőriznék tagjaik tisztességét, munkájuk színvonalát csak a kamarán belüli tagok kapnának támogatást. (Ez a téma természetesen nagyon alapos szakmai megfontolást és részletes kidolgozást igényel.)
Ki kellene dolgozni a kezdő szervezetek támogatásának módját, amit felelős mentori rendszerben képzelünk el.
Veszprém, 2004. június 9. Huszár Józsefné Júlia
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnöke
A témához írt korábbi véleményünk a
honlapunk VÉLEMÉNYÜNK rovatában olvasható