A Néma Nőtüntetés évfordulója legyen a Női Helytállás ünnepe!
|
A hagyományt folytatva, már hatodik éve, hogy a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület az 1956-os veszprémi Néma Nőtüntetés évfordulóján, 2013. december 6-án - tisztelettel adózva a mai nők hősiessége előtt - megünnepli a Női Helytállás Napját. Ezen a napon egyesületünk elismerésben és jutalomban részesít egy veszprémi hölgyet, aki megfelel az alábbi kritériumoknak:
Az elvárásoknak megfelelő személy(ek) kiválasztásához a város közönségének segítségét kérjük. Aki ismer a felsorolt feltételeknek megfelelő hölgyet, kérjük, tájékoztasson bennünket, hogy a kiválasztott személyt méltó tisztelettel és elismeréssel jutalmazhassuk.
A javasolt személy nevét, címét, egyéb elérhetőségét (lehetőleg telefonszámát, e-mail címét) és a jelölés indoklását (1-3 oldal) kérjük megküldeni a VENŐKE levelezési ill. e-mail címére:
Javaslatok beküldése: |
2013. november 18. |
Elbírálás: |
2013. november 30. |
Műsoros ünnep, ajándékozás: |
2013. december 6. 15 óra |
Helyszín: |
a Polgármesteri Hivatal Kossuth terme |
Hazánkban a nők döntő többsége él vidéken, és különösen nehéz körülmények között hordja vállain nem csak a saját, de a kapcsolódó generációk terheit is. Közöttük élnek azok a kovász asszonyok, akiknek erjesztő ereje nélkül nem kel meg a közös kenyér. Gondozzák idős családtagjaikat, nevelik gyermekeiket, közben igazi asszonyai századuknak. Tartják a lépést a kihívásokkal, tanulnak, kapcsolatokat ápolnak, nagy ötleteik vannak, amit szívós munkával meg is valósítanak. Nélkülük nincs jókedvű farsangi bál és szervezett jótékonyság, ahol ők hiányoznak, nincsenek közös ünnepek, sivárrá válnak a hétköznapok, a megoldandó nehéz feladatok pedig rozsdás vaskampóként függenek az emberek feje felett.
A vidéki nők jeles napjának tiszteletére a Régiók Nőhálózata Egyesület pályázatot hirdetett a "Nők a vidék felemelkedéséért" cím elnyeréséért. Ennek keretén belül kerestük a sok tízezer rátermett nő között a legméltóbbakat abból a célból, hogy megjelenítsük és felhívjuk a figyelmet a vidéken élő nagyszerű nők érdemeire. A pályázatra Fertőrákostól Mátraderecskén át Nyékládházáig - szerte az ország apróbb- nagyobb településéig - 34 különböző helységből összesen 36 jelöltre érkezett nevezés.
"Százszínvirág" tárult elénk, amikor feldolgoztuk a két ajánlóval megtámogatott gazdag pályázatokat, amelyek segítségével rendkívüli nőket, fiatalokat, idősebbeket ismerhetünk meg. Van a nevezettek között polgármester, gyógypedagógus, hagyományőrző, óvónő, körzeti védőnő, közmunkát szervező, iskolaigazgató, roma közösségszervező, lelkipásztor, töltőállomás vezető, sportvezető, hírneves csipkekészítő, táncművész, helytörténész és múzeumalapító, méhészkedő, a Jász Világtalálkozó kitalálója, látássérült emberek otthonának megteremtője, a Magyar Hospice Alapítvány alapítója. Sorolni sem tudom.
Milyenek ők? Képzettek, erősek, álmokat álmodók és megvalósítók. Kitalálnak valamit, szervezkednek, telefonálnak, neteznek, és a világ jobbá mozdul körülöttük. Közben ápolják a beteg férjet, vagy alapítványt hoznak létre az autista gyermekeknek. Praktikus gondolkodású emberek, akik megvalósítják azt, amire közösségüknek szüksége van. Ajánlóik civil szervezetek, munkatársak, családtagok, esetenként a hely polgármestere, vagy lelkésze. Ők nem a luxus magazinok, hanem a hétköznapok sikeres asszonyai. Száz színűek, szeretetet árasztanak, és szeretetet kapnak Szűkös lehetőségeink miatt mi sem tudunk ennél jóval többet nyújtani.
A REGNET 2013. október 19-20-án a Vidéki Nők Napja alkalmából Nagyatádon szervez országos nőkonferenciát abból a célból, hogy beszéljünk a magyar vidéki nők aktuális gondjairól, és közösen keressük a megoldás és egymás segítésének lehetőségét. A konferencia másnapján, október 20-án kerül sor a "Nők a vidék felemelkedéséért" pályázat 5 első helyezettjének elismerésére. A többi pályázó emléklapot kap és meghívót a Budapesti Kongresszusi Központban 2013. november 11-én tartandó, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetsége által szervezett nőkongresszusra.
Veszprém, 2013. október 10.
A fenti ernyőszervezetek az alábbiakban ismertetik a nők politikai részvételének növelése érdekében hozott közös állásfoglalásukat, tekintettel a 2014-es választásokra.
A magyar parlamentben a nők aránya a rendszerváltás óta folyamatosan 10% körül mozog. A nők parlamenti képviselete jelenleg 9,35%, ez Európában a legalacsonyabb. Az Interparlamentáris Unió (IPU) adatai szerint ezzel a teljesítménnyel a világban az egykamarás parlamentek és az alsóházak tekintetében legrosszabbul teljesítő Csendes-óceáni térség (12,7%) átlagától is elmara dunk. Az IPU 2013. április 1-i, 189 ország eredményeit rangsoroló listája alapján Kiribati (8,7%) és Brazília (8,6%) eredményeitől ugyan pár tized százalékkal jobban teljesítünk, de például Egyenlítői-Guinea és Bahrein (10-10%) is megelőz.
A nemzetközi emberi jogi normák szerint a nők és férfiak társadalmi egyenlősége azt jelenti, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokkal, kötelezettségekkel és esélyekkel rendelkeznek az élet minden területén. A nemek egyenlősége emberi jogi kérdés, ugyanakkor az emberközpontú fenntartható fejlődés előfeltétele és indikátora is. A nemzetközi normák ennek alapján egyértelműen támogatják a nők valódi, a férfiakkal egyenlő mértékű részvételét és képviseletét a politikában és a közéletben. A nők részvétele a politikában és a közéletben a demokrácia, a társadalmi igazságosság egyik fokmérője. Az ENSZ nők elleni diszkrimináció felszámolását célzó CEDAW Egyezménye szerint a Részes Államok - így Magyarország is - kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni a nőkkel szemben az ország politikai és közéletében alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére. Az ENSZ CEDAW Bizottság Magyarországnak címzett Záró Észrevételeiben újra és újra aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a döntéshozatalban, s így az országgyűlésben is alulreprezentáltak a nők. A CEDAW Bizottság legutóbb az alábbi ajánlást fogalmazta meg a magyar állam számára: "vezessen be átmeneti különleges intézkedéseket, például nemi kvótákat a politikai pártok által a választásokra állított jelöltek körében, valamint egy nemek közötti paritásos rendszert a politikai kinevezésekre vonatkozóan a célból, hogy biztosítsa a nők és a férfiak egyenlő mértékű képviseletét a választott és a kinevezett politikai testületekben, beleértve a döntéshozói posztokat is."
Az elmúlt években a nők politikai részvételét elősegíteni hivatott törvényi kezdeményezések nem jártak sikerrel. A nők érdemi politikai részvételét segítő, illetve azt eredményező egyéb átfogó intézkedésekkel, módszerekkel nem találkoztunk - bár a döntéshozók gyakran hivatkoztak arra, hogy a kvóta helyett ezeket támogatják. Sajnálatos módon azt kell tehát megállapítanunk, hogy ezen nyilatkozatok nem párosultak valódi politikai akarattal.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény csaknem felére csökkentette a parlamenti helyek számát, a verseny tehát a 2014-es választások jelölti helyeiért nagy lesz, melynek előreláthatólag a nők lesznek a vesztesei. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a törvény növelte a listás helyekkel szemben az egyéni képviselői helyek arányát, ahol a nők általában rosszabb eredményeket érnek el. E két változás - különösen a nők megfelelő politikai részvételét garantáló pozitív intézkedések hiányában - azt eredményezheti, hogy a parlamentben a nők egyébként is sokkolóan alacsony aránya a 2014-es választásokat követően még tovább csökken.
Álláspontunk szerint a fenti helyzet ellensúlyozására a valódi, belátható időn belül kézzelfogható eredményt hozó megoldás a pártok által állított országos listákon a paritás, azaz az 50-50%-os nemi arány biztosításának bevezetése, azzal, hogy a listákon a férfi és női jelöltek felváltva szerepeljenek. Amennyiben a paritás bevezetésre kerülne minden, az országgyűlési választásokon később eredményesen szereplő párt országos listáján, a magyar szabályozás alapján ez bármelyik nem képviselője, így a nők számára is mindössze 23%-os parlamenti képviseletet garantálna. Ezzel azonban a nők parlamenti részvétele legalább megközelítené - ha nem is érné el - az ún. kritikus tömeget, azt az arányt, amely mellett a nők sajátos érdekeit kellő súllyal, mélységben és hitelességgel lehet képviselni a politikai döntéshozatal fórumain. A női civil szervezetek munkájuk során számos területen szembesülnek ugyanis annak következményeivel, hogy a magyar jogszabályok nem mindig tükrözik a nők férfiakétól eltérő élethelyzetét, tapasztalatait és érdekeit, és nem védik megfelelően a nők emberi jogait. A nők szempontjait is figyelembe vevő törvényalkotás álláspontunk szerint elképzelhetetlen a nők számottevő parlamenti részvétele nélkül.
Nem támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek az országos pártlistákon a nők képviseletére a paritást el nem érő arányt írnak elő, ezek ugyanis hatásukban a férfikvóta intézményét vezetnék be, kifejezetten bebetonoznák a férfiak előnyös helyzetét, s a nők tartós kirekesztését eredményeznék. A paritás elutasítása vagy helyette súlytalan álintézkedések bevezetése egyértelmű állásfoglalás a nők hátrányos megkülönböztetése, a döntéshozatali folyamatokból való kirekesztése mellett. Álláspontunk szerint a legfőbb döntéshozó szerv, a parlament legitimitását is megkérdőjelezi, ha ennek működésében a társadalom többségét képviselő nők szisztematikusan és súlyos mértékben alulreprezentáltak. Ellenben a mindkét nem tapasztalatait, érdeket és igényeit egyaránt figyelembe vevő döntéshozás javítja a döntések minőségét és elfogadottságát, társadalmilag és egyéb módon is kifizetődő hosszú távú eredményt hozva.
Mindezek alapján a 2014-es választásokon induló politikai pártok felé az alábbi ajánlásokat tesszük:
A fentieken túl fontosnak és támogatandónak tartjuk a 2014-es országgyűlési választásokon az egyéni választókerületi jelöltek között, illetve a későbbiekben az önkormányzati választásokon induló jelöltek között is a nők számának növelését.
Hivatkozva a nők politikai részvételének növelése tárgyában 2007-ben kiadott közös álláspontunkra, ismételten és határozottan felszólítjuk a politikai pártokat: mutassák meg a választóiknak, hogy demokratikus értéknek tekintik a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét, a nők emberi jogait, továbbá támogatják a nők valódi és érdemi politikai részvételét garantáló pártlisták összeállítását és egyéb pozitív intézkedések bevezetését. A nőszervezetek a 2014-es választásokig folyamatosan figyelemmel fogják kísérni és számon fogják kérni a fenti ajánlások végrehajtását. Erre biztatjuk egyszersmind a demokratikus értékek és a társadalmi igazságosság iránt elkötelezett választópolgárokat is.
Magyar Nők Szövetsége | Magyar Asszonyok Érdekszövetsége | |
Alföldi Andrea | Dr. Geberné Farkas Zsuzsanna | |
elnök | elnök |
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség |
Juhász Borbála |
elnök |
"1000 éves Veszprém 1000 arcú asszonyai" címmel három helyszínen rendezett két napos bemutatkozást a VENŐKE a belváros udvarain.
Most minden ember gondolatainak ott kell lennie országunk vízzel borított szívében, ahol emberek veszítik el kis semmicskéjüket, amit egy életen át gyűjtöttek össze, és ami az otthonuk. Ahol ezer számra állnak a gáton, és csak azért ennyien, mert a víz nem enged közel több embert. Kívánunk nekik és mindannyiunknak győzelmet a vizek felett! A mi városunk sziklákra épült, de nem feledve az árvíz fenyegetését és az ott helytállók hősiességét, június 7-én és 8-án felragyogtatta szépséges arcát.
Ó, azok az udvarok!
Oda nem hallatszottak be a légkalapácsok. Háttér a régi háztetők, tornyok és falak. A Fortuna udvaron gyönyörű volt a tánc, és szépen hangzottak a dalok. Kit emelhetnénk ki, hiszen minden szívből és szívünkből szólt! A Gizella udvaron közéleti nők, irodalmárok, költők és könyvírók beszélgettek, helytörténészek emlékeztek, iskolás lányok színesítették a programot. Az Alexandra Könyvesbolt előtti téren festmények kavalkádja, kézműves alkotások, rajzosok, és a férfi kéz által alkotott fémből előállított "Veszprémi Vénusz"
Ó, azok az asszonyok!
Akik szervezték, akik rendezték, akik előkészítették, akik írtak, akik sütöttek, akik székeket hordtak, akik eligazodtak a bürokrácia útvesztőjében és rendet raktak a kapkodó fejekben. Akik lelküket és írásaikat hozták.
Ó, azok a férfiak!
A fiúk, a nélkülözhetetlenek, akik szereltek, rakodtak hurcolkodtak, hangosítottak, zenéltek: Mi lett volna velünk nélkülük!
Ó, azok a vágyak és víziók!
Veszprém legyen nőarcú város, jöjjenek ide a nők az ország minden részéről, legyenek itt nőkonferenciák, szépségversenyek, A Nők Helytállása legyen megbecsülve, férfi társaink minden igyekezetükkel segítsék, hogy asszonyaik gazdag személyisége kibontakozhasson és visszaragyogjon a városra, családjainkra, férfi társainkra. Ezen a két napon valami felsejlett a nők erejéből és tudásából Az eseményen felragyogott a történelmi múlt, a rendezényt szervező nők ügyességében, találékonyságában bizonyított a jelen, férfi társaink segítségében, a szereplő gyermekek tehetségében igyekezetében, pedig a jövő. A közéleti asszonyokkal lelki szemeink előtt már láttuk a nőmúzeumot is. Mertünk álmodni, mert minden létezőt kétszer alkotunk meg. Először az elképzeléseinkben azután a valóságban.
Ó, az időjárás és egyebek!
Hát igen. Hétágra sütött a nap, verte az udvarok kövezetét. Melegünk volt, nem is tudtuk, hová húzódjunk. Kevés ember mert leülni a napra. Szerencsére menedéket kaptunk és öltözőt. Másnap a boldog és sikeres műsorfolyam közepén nyakunkba zúdult az égi áldás. Menekült, ki merre látott. Táncosok, gyermekek kiállító művészek, felolvasók. Hogy az irodalmi műsort megmentsük az Inkognítóban helyet vackoltunk magunknak. Ez sikerült is, és szép rövid bensőséges beszélgetéseken keresztül még mindenki be tudott mutatkozni, ars poétikáját legalább felvillantani. A beszélgetések magas színvonalát Sebő tanár úr biztosította.
Köszönjük mindenkinek, de különösen: Navracsics Tibor országgyűlési képviselőnknek és az Optimal Advice Kft-nek.
Végezetül: Vállalt feladatunkat teljesítettük, a belvárosi udvarokat belaktuk, asszonyaink tehetségét lehetőségeink szerint megmutattuk. Kiadtuk a VENŐKE szellemiségét és életét felvillantó "Nőkkel kerek a világ" c. kiadványunkat (2000 pld.) Kerekedjen hát tovább Veszprém történelme és földrajzi fekvése által determinált női világa.
(HJuli)
A feminizmus minden előítélettel szemben nem a férfiak ellenében működő harcos, férfias, szerelmet és gyengédséget nem ismerő, gyermekeket nem vállaló, elviselhetetlen kékharisnyák küzdelme, hanem olyan történelmileg és társadalmilag változó irányzatok összessége, amelyek alapgondolata a nők társadalmi alárendeltségének megszüntetése. A feminizmus tehát egy társadalomkritikai szemléletmód, ami mindig azt az aktuálisan létező patriarchális rendszert támadja, ami lehetővé teszi a hatalommal való visszaélést a nők rovására. A feminizmus nem zászló, amit fennen kell lobogtatni, nem harci eszköz, amivel verekedni kellene azokkal, akiket legjobban kedvelünk, és akik nélkül nehezen tudnánk élni.
A feminizmus értékrendszer, amihez meggyőződésünk szerint kisebb vagy nagyobb mértékű tudatossággal a legtöbb nő és nagyon sok férfi társunk tartozik.
Mert:
akkor feminista vagy.
Ha félsz attól, hogy ez téged megbélyegez, akkor ne használd a szót, de tudnod kell, mit jelent...
A válasz: ha feminista az, aki egyenrangúnak tart minden embert nemre való tekintet nélkül, ha feminista az, aki szabadon szeretne dönteni élete felől hagyományokra és társadalmi korlátokra való tekintet nélkül, ha feminista az, aki úgy tartja számon, hogy a női jogok emberi jogok, ha feminista az, aki felismeri és tudatosul benne, ha egy embert hátrányos megkülönböztetés ér neme miatt, akkor tagságunk jelentős része, köztük magam is feminista vagyok. Ebbe beletartozik azoknak a tisztelete és értékeinek elismerése, akik nem vállalják fel ezt a szót, de átélik és mintaképei az aktív közösségi cselekvésnek, és mindig ott vannak, ahol a nők ügyét képviselni kell. Ők nem beszélnek a feminizmusról, de élik az életüket a gyakorlati feminizmusnak megfelelő módon.
A gyakorlati feminizmus egy körülményektől függő aktuális irány, amely hátteréül szolgál annak, hogyan reagáljanak a nők egyes konkrét diszkrimináló lépésekre. A feminizmus egyben elméleti értékrendszer is , amelyre logikai érvelés építhető fel. A feminizmus lényege a női lét tudatos és öntudatos megélése, a körülményekre való reflektálás, a céltudatos, önmagát ismerő, cselekvéshez szokott asszony szempontjából. Vagyis nem beleilleszkedni kell a patriarchális, visszahúzó értékrendbe, hanem hozzáértéssel, aktuális jó érzékkel tágítani kell határait, hogy el tudjunk mozdulni az egyenjogúságtól az egyenrangúság és eredményegyenlőség felé.
Veszprém, 2013. április 5.
A szabadságharc idején szép számmal akadtak olyan nők, akik képesek voltak szakítani a hagyományokkal hazájuk és családjuk védelme érdekében, gondoljunk csak a nadrágban járó Szendrey Júliára, vagy azokra a nőkre, akik férfiruhában dobogó asszonyszívükkel áldozták vérüket a hazáért a csatatéren.
Már az 1848-as forradalom előtti években is látni lehetett, a változásra vágyók előszeretettel szólították meg a nőket, bennük látva azt a közösségformáló erőt, amit a reformokhoz szükségesnek véltek. Elég megemlíteni, hogy Széchenyi István Hitel című munkáját "Honunk szebblelkű asszonyainak" ajánlotta.
A reformkorban pezsgő balatonfüredi közéletben is évről évre egyre több nő jelent meg. A háború előtti években az ország többi részéhez hasonlóan nálunk is divat volt az adakozás, mely során a jobb módú hölgyek ékszereiket, értékeiket áldozták fel a haza oltárán. A háború kitörése után aztán egyre erőteljesebben képviseltették magukat a politikai életben, minden színen próbáltak hangot adni hazaszeretetüknek. Bécsben például ötszáz nő, az arisztokratáktól az egyszerű polgárlányokig látta el aláírásával a külföldről behozott ruhaanyagok elleni tiltakozó petíciót.
Szükség is volt minden segítségükre, arra az erőre, amellyel felsorakoztak a hadba lépő férfiak mögött. Jókai a háború után megjelent, manapság egyre inkább feledésbe merülő "Politikai divatok" című művében őszintén ír a korról és asszonyi bátorságról. A mű értelmezéséhez tudni kell, hogy a Jókai és a Petőfi házaspár mindvégig közeli kapcsolatban állt egymással. Jókai és Petőfi Orlay Somával együtt megyénkben, Pápán végezte tanulmányait, és itt fűződött komoly, életre szóló barátság köztük. A regényben emléket is állít egykori forradalmár társának, Pusztafiként többször feltűnik Petőfi képe a lapokon, Lévai Béla szerepébe pedig saját maga bújik, megírva romantikus szerelmét Laborfalvy Rózával. A Feleség című fejezetben a már-már szerelméért fejjel a falba menő asszonyt mutatja, ahogy kocsijukkal a kozákok seregei felé vágtat.
Jókai rengeteget köszönhet feleségének. 1849-ben, mikor az elbukott szabadságharc után halál várna rá, Laborfalvy Róza a kor ünnepelt színésznőjeként minden leleményességét bevetve hamis papírokat szerzett neki, bújtatta, és így vészelte át az életveszélyes időszakot. Egyáltalán nem volt egyedülálló jelenség - a kor szinte minden hazafija mögött megtalálható volt az asszonyi szív. Táncsics Mihályt felesége, Seidel Teréz több évig a pincéjükben bújtatta, saját házuk alatt készített számára rejtekhelyet, ahol a forradalom leverésétől 1857 májusáig, az amnesztia kihirdetéséig élt.
Rendkívüli tetteket hajtottak végre ezek az asszonyok, de talán még nagyobb teher hárult azokra, akik a csatatéren, az első sorokban küzdöttek oroszlánszívükkel. Érdemes szólni Kossuth Lajos legfiatalabb lánytestvéréről, Meszlényiné Kossuth Zsuzsannáról, akit azok után neveztek ki '49 áprilisában országos főápolónővé, hogy januárban az Országos Nőegylet vezetőjeként felhívást intézett kötszer és egyéb kórházi eszközök gyűjtésére. Szavára több száz asszony és lány jelentkezett munkára a tábori kórházakban.
A leghíresebb huszárhölgyek közé tartozik Lebstück Mária, aki Bécsben Károly álnéven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Miután huszártiszt lett, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, és a Buda váráért folytatott harcokban is. A világosi fegyverletétel után elfogták és börtönbe zárták. A rácsok mögött adott életet fiának is, aki a harctéren kötött házasságából származott. Szabadlábra helyezése után újpesten telepedett le, sírja a Megyeri úti temetőben található, nevét pedig utca viseli a városrészben.
Bányai Júlia 1848-ban az év elején elhunyt férje nevén jelentkezett a hadseregbe, az erdélyi harcokban tanúsított bátorsága miatt Bem tábornok a 27. honvédzászlóalj főhadnagyává, majd századosává léptette elő. Harcolt Dévánál, Gyulafehérvárnál, Zsibónál, de gyakran kémkedett osztrák és orosz tiszteknél is. Az ellenség csapatait árusként vagy franciatudását kihasználva párizsi táncosnőként csapta be, és csikart ki információkat terveikkel kapcsolatban. A szabadságharc leverése után Törökországba menekült, ahol kapitányi rangot kapott Bemtől, majd rövid időre visszatért Erdélybe, de összeesküvésük leleplezése után ismét menekülniük kellett. Kalandos élete végén Kairóban telepedett le férjével, Matta Ede honvéd századossal. Életútjáról csaknem száz évvel a forradalom után, 1951-ben írt ifjúsági regényt Thury Zsuzsa "Bányai Júlia" címmel.
Megemlékezhetünk még Pfiffner Paulina honvédhadnagyról, aki a Piski csatában vállalt bátor feladatokat, Zoltán Istvánnéról, aki Nagyenyedi Kiss Gyula néven lépett a seregbe, vagy akár Viola Annáról is, aki 29 ütközetben vett részt. Egy közös mindegyikükben van, férfihoz méltó bátorsággal rendkívüli erőről tanúbizonyságot téve kockáztatták életüket a hazáért a szabadságharcban.
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület már évek óta harcol a nők szavának minél magasabb politikai szintre juttatásáért, mert a nők szíve és kitartása nélkülözhetetlen. A helytállás nem csak a rendkívüli időkben, a szürke mindennapokban is asszonyi kötelességük.
Veszprém, 2013.03.15.
Hivatalos statisztikákban nem szereplő kékre vert, munkahelyen molesztált nők, nemi erőszaknak kitett, prostitúcióra kényszerített lányok, szex-rabszolgák, családon belül megalázott szerepre kényszerített asszonyok, verbális és fizikai erőszaknak kitett gyermekek, ma egymilliárd bántalmazott nő nevében sok százezer nő táncol értetek a világ mintegy 200 országában és Magyarország számos városában.
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület alapszabályának és lelkiismeretének megfelelően csatlakozik az "Egy milliárd nő lázadása" világméretű kampányhoz, és V-napi tánccal fejezzük ki cselekvésre kész együttérzésünket minden jelenben és jövőben bántalmazást elszenvedő nővel és gyermekkel.
A női jogok emberi jogok, így a nők elleni bármilyen erőszakos cselekedetekkel szemben az emberi jogi törvények szellemében kell eljárni. Követeljük a nők elleni erőszak megfékezésére irányuló politikai akarat kinyilvánítását!
Táncoljunk és énekeljünk egymilliárd asszonytársunkért! Katalizátor legyen ez a világméretű tánc, teremtsen tudatosságot, váljunk egységessé az erőszak elleni harcban, alapozzunk meg új oktatási, védő és jogi intézkedéseket!
Csatlakozzatok hozzánk és táncoljatok velünk! Minden szép mozdulat vagy dallam méltó és hatékony tiltakozás az erőszak ellen.
Veszprém, 2013. február 14.
Földünkön egyre inkább terjed az erőszak. A különböző országok háborús övezeteinek áldozatai gyakran ártatlan civilek, nők és gyermekek. Az erőszakos cselekedeteknek leginkább a nők az áldozatai, hiszen nem csak háború, hanem béke idején is számtalan atrocitás éri őket. A nők elleni erőszaknak évezredes hagyományai vannak. Miért?!
Sokáig a világban az a szemlélet uralkodott, hogy a háborúk elkerülhetetlenek, az erőszak az élet velejárója. Ma már egyre többen kétségbe vonják ezt. A nőket magzati koruktól sújtó hátrányos megkülönböztetés, a nők milliószámra való legyilkolása következtében pl. Indiában ma 15-20 millióval kevesebb nő él, mint férfi. A nők elleni erőszak ilyen ütemű és arányú növekedése sokmillió embert rádöbbentett arra, hogy az esztelenül terjedő erőszak az emberiség létét veszélyezteti, és arra az elhatározásra jutott, hogy az erőszakot mindenképpen meg kell fékezni.
A "1 billion rising", magyarra fordítva "Egy milliárd nő felkelése/ébredése" mozgalom a Föld lányainak, asszonyainak összefogása, világméretű tüntetés az erőszak ellen egy globális tánccal:
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség európai ernyőszervezete, az Európai Női Lobbi (European Women's Lobby, EWL) is csatlakozott a mozgalomhoz, s Brüsszelben szervez táncos tüntetést 2013. február 14-ére. A Női Érdek és tagszervezeteinek tagjai is táncolni fognak Magyarországon.
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület szintén csatlakozott a világméretű mozgalomhoz: 2013. február 14-én táncolni fogunk mi is. Csatlakozásra buzdítunk minden nőt és férfit, aki egyetért a céljainkkal!
A mozgalom szervezői két dalra is írtak koreográfiát:
1. Onebillionrising dal és koreográfia: Break the chain
2. EWL dal és koreográfia: Rise Up Stand Up
Mindkét koreográfiához készült magyar nyelvű oktató videó, illetve külön betanító foglalkozásokon is részt lehet venni, amelyek pontos idejét és helyszíneit a RITMUS Művészti Egyesület honlapján, illetve a Facebook-on lehet megtalálni.
A közös táncot Arany Szilvia, a VENŐKE elnöke tanítja be a RITMUS Művészti Egyesület keretében, amelynek szintén elnöke.
Felhasznált irodalom:
http://www.unis.unvienna.org/pdf/factsheets/UNiTE_TheSituation_hu.pdf
CSJV
További képek a VENŐKE Facebook oldalán
Sikerrel zárult a "VENŐKE CHARITY" hét végi adományvásár, amelyet a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület a Nagycsaládosok Egyesületével közösen rendezett a Városi Művelődési Központ és Könyvtár (volt HEMO) épületében a hét végén.
Nagyon sok adomány érkezett, közöttük nagyobb értékű gépek, háztartási cikkek, dísztárgyak, sok szép ruhanemű és könyv. Több önkéntes segítő dolgozott a Nagycsaládosoktól, a Kézfogás Veszprémért Egyesülettől és a VENŐKÉ-től is. A lelkes vásárlók a készletet már az első napon alaposan "kimazsolázták", azért a második napra is maradtak hasznos tárgyak. A szervezők elégedettek voltak a látogatók számával és az adományokból származó bevétellel.
Ezúton is köszönöjük az adományozóknak a felajánlott tárgyakat, az önkéntes segítőknek pedig a munkájukat!
Az első siker alapján úgy tervezzük, hogy jövő év tavaszán ismét megrendezzük az adományvásárt.
Veszprém, 2012.12.17.
Az 1956. december 6-i néma nőtüntetés tiszteletére immár ötödik alkalommal ünnepelték meg a VENŐKE tagjai és meghívott vendégei a Női Helytállás Napját.
"Ez a nap három okból is különleges veszprémi ünnep" - mondta el beköszöntőjében Arany Szilvia, a VENŐKE elnöke. "Egyrészt főhajtás az 1956. december 6-i néma nőtüntetés résztvevői előtt, akár megfoghatjuk kezüket a mai ünnepségen, akár elmentek már közülünk. Az ő tettük méltán megérdemli, hogy az igazi fűgyökérként városunkból sarjadt Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület megemlékezést szervezzen a tiszteletükre.
Veszprémi ünnep ez azért is, mert ma 6 éve, hogy emlékkövet állítottunk a nőtüntetés emlékére a Városi Panteonban, négy éve, hogy kiadtuk az 56-os emlékekről szóló "Ifjúságunk sötét gyöngyszemei" c. könyvet, elhatározva, hogy ezt a napot nem engedjük a hivatalos ünnepek elszürkülő protokoll napjainak sorsára jutni, és ezt a napot a mindenkori Női Helytállás Napjának tekintjük.
Veszprémi ez az ünnep, mert ezen a napon a mai veszprémi hősnőket, a hétköznapjaink nehéz terhét hordó asszonyokat szeretnénk ünnepelni és reflektorfénybe állítani."
Csejteiné Ríz Ilona a "Női Helytállás Napja" 2009-es első helyezettjének, Peterdi Ilonának a "Megáll az idő..." c. megzenésített versét adta elő.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében méltatta a nőknek a mindennapi életben és az életet adásban betöltött fontos szerepét. Elmondta, hogy Veszprém városa nem felejtette el azokat a bátor asszonyokat, akik alig egy hónappal az 1956-os forradalom leverése után kivonultak az utcára virágaikkal. Meggyőződése szerint a nők legfőbb hivatása az élet, legfőbb ellensége a halál. A veszprémi nők az életért nem fegyverrel mentek ki az utcára, hanem a sokkal félelmetesebbnek ható némasággal, ami ellen nem lehetett harcolni.
Máthé Éva, a VENŐKE társelnöke felidézte az akkor történteket, bemutatva mai vonatkozásait:
" 'Ez a mi ügyünk' - mondták a veszprémi asszonyok 56 évvel ezelőtt, ugyanezen a napon férfikollegáiknak, akik le akarták beszélni őket a felvonulásról, hogy fekete zászlókkal és virágokkal kezükben emlékezzenek az október 23-a utáni harcokban elesett, eltűnt vagy megsebesült férjeikről, fiaikról, férfitársaikról. Különös, soha meg nem ismétlődő megmozdulás volt ez, nem voltak transzparensek, nem hangzottak fel tiltakozó jelszavak, a Tűztoronynál gyülekező asszonysereg némán, méltóságteljesen vonult át a város központi utcáin, miközben több helyen is a szovjet hadsereg tankjai jelentek meg, hogy - a korabeli sajtó állítása szerint - megvédjék őket.
Ez a mi ügyünk, határozta el a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesülete is az akkori elnök - ma tiszteletbeli elnök- Huszár Józsefné Júlia vezetésével az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójának megünneplésére készülve.
A mi ügyünkké vált a Veszprémi Nőtüntetés emlékének őrzése, mert úgy érezzük, Gizella királyné városában különleges szerepe van a nőknek, akik elszántságukkal, kitartásukkal, a jó iránti elkötelezettségükkel példát tudnak mutatni a magukkal és másokkal szemben elégedetlenkedő, utat vesztő, nehéz sorsú embereknek. A mi ügyünk - ahogy a teremben körülnézek - mára már széles körben elismerésre került, Veszprém városa befogadta az általunk alapított hagyományt, a Női Helytállás Napját. A hagyományhoz hozzátartozik a 2006-ban a Veszprémi Panteonban felállított bazalt emlékkő, amelyet a már lezárt halápi kőbányából csak a mi kedvünkért engedtek kihozni, s melynek alkotója, Lugossy Mária sajnos idén elhunyt. A másik kapcsolat, ami a most élőket összeköti az 56-os asszonyokkal, a minden évben meghirdetésre kerülő felhívásunk, hogy a mai, kevésbé félelmetes, de egyáltalán nem könnyű körülmények között helytálló asszonyokat elismerésben részesítsük, és közülük az általunk tartott legjobbnak a Női Helytállás I. díját adjuk. Végigtekintve a díj megalapítása óta eltelt öt évre, megállapíthatjuk, hogy a veszprémiek megértették céljainkat, és olyan személyekre adtak javaslatot, akik valóban példát mutatnak családjukért, szűkebb és tágabb környezetükért végzett kitartó munkájukkal, a másokkal való törődéssel, a munkaköri kötelességeket meghaladó aktivitásukkal, kezdeményezéseikkel. Ezeket a példás életpályákat egy csokorba gyűjtve a jövő évben tervezzük, hogy az "Ezer éves város ezer arcú asszonyai" program keretében könyv alakban is megjelentessük - természetesen az érintettek hozzájárulásával. Az ezévi kitüntetettekkel együtt ez a létszám ma már mintegy negyven főt jelent."
Csejteiné Ríz Ilona "Honvagydal" elődása után gitárpengetéssel aláfestve a Nőtüntetés résztvevőit virággal köszöntöttük.
Zene és vers következett: Ríz Ilona "Ki viszi át?" Balogh Teréz: "Válasz a költő örök kérdésére"
Arany Szilvia záró szavai:
"Az élet rendje szerint a királynék városában is lányok születnek, nővé serdülnek, szerelmesük párjává lesznek, gyermeket szülnek és nevelnek. Az idő öregasszonnyá varázsolja szépséges arcukat, töpörödnek és elmennek. Mi az, amit ők maguk mögött hagynak? Belőlük és tőlük marad meg az Élet, szépségük átragyog mindenen. Ezen a napon nem túlzás azt mondani, hogy az, hogy a világ még létezik és nem omlott össze, elsősorban a nőknek köszönhető. Szerényen - ahogy hozzánk illik - szóljunk róluk. Szeretnénk, ha ezen a napon ráirányítanánk a figyelmet a mai asszonyok által teremtett értékekre. Szeretnénk emelni a nők megbecsülését, a köznapi asszonyi tevékenység és önfeláldozás elismerését. Azt reméljük, hogy alkalmat adunk arra, hogy ebből az alkalomból közfigyelem övezze őket. Most azokat a hölgyeket ünnepeljük, akiért valaki a környezetéből tollat ragadott, mert úgy érezte, hogy ezt meg kell tennie, de személyükben több ezer mindennap küzdő életet és értéket teremtő veszprémi asszonyt is köszöntünk. Akik itt jelen vannak, egy jelképet testesítenek meg, a női helytállás jelképét. Nagy szavakat lehetne használni, de minden szó banálisra sikeredne. Magam és kerekasztalos társaim is minden nőhöz hasonlóan küzdjük a magunk köznapi nehéz sorsát, de szeretnénk elérni, hogy minél több nő érezze: együtt vagyunk.
Szándékunk, hogy az utánunk jövő generációk is erkölcsi kötelességüknek érezzék a női értékek méltó megbecsülését. Ahogy Máthé Éva említette, szándékunkban áll egy kiadványt szerkeszteni, amelyben megörökítjük az elmúlt években elismerésben részesített asszonyok nevét, fényképét. Mint ahogy az 56-os nőtüntetés résztvevőire büszkék vagyunk, úgy ők is példaként álljanak lányaink és unokáink előtt. Ebben a kiadványban megjelentetjük a rövid életrajzokat is, amelyeket most az idő szorítása és összejövetelünk atmoszférája nem enged részletezni."
A 2012. évi Női Helytállás Napján elismerésben részesültek:
A jelöltek méltatása után Arany Szilvia bejelentette: A 2012. év "Női Helytállás" díjának első helyezettje: Ábrahám Emilné Erzsike. Huszár Józsefné Júlia tiszteletbeli elnökünk méltatta az első helyezettet.
Engedjék meg, hogy minden kommentálás nélkül felolvassak Török Lajosnak a Városi Nyugdíjas Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesület elnökének és Tungli Józsefnek a Szenior Tanácsadók Társasága vezetőjének ajánló soraiból" - kezdte a méltatást Huszárné Júlia. "Ábrahám Emilné Erzsike a Veszprémi Nyugdíjas Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesület és annak elnökségi tagja, segítője és kulturális események megvalósítója. A Veszprémi ILCO Egyesület vezetőségi tagja 2004 óta. A Megyei Kórházban - mint képzett betegsegítő - önkéntes munkát végez (a nehéz helyzetben és egészségileg végső stádiumban lévő személyekkel foglalkozó segítő csoport aktivistája), és szervezi más tagok bevonását a további képzésekhez. Alapító tagja a Szenior Tanácsadók Társaságának, amelyben az Egyenlő Esélyek Szakmai Egyesület által szervezett speciális tanfolyam elvégzése után, 2008 óta tevékenykedik. Ebben a közösségben is a szociálisan, mentálisan rászorulók helyzetének könnyítésén dolgozik. A rászorulók segítése érdekében megszervezett több gyűjtésben vállalt szerepet, például ruhagyűjtés csetényieknek, használati tárgyak eljuttatása Devecserbe, könyvek átadása a Megyei Kórháznak. Kitalálója és megvalósítója volt a Veszprémben lebonyolított, a HOSPICE alapítvánnyal közösen szervezett "Méltóság Mezeje" programnak és a hozzá kapcsolódó rajzkiállításnak. Segítő tevékenységét rendkívüli szerénységgel, hittel és odaadással végzi, előtte nincs megoldhatatlan akadály. Társai és minden ember felé irányuló szeretet-átadása kivételes. Ötletei egyediek, meglepően hasznosak. Figyelmessége példaértékű. Nyugdíjba vonulásakor, 2004-ben létrehozta és irányítja az Egészségbiztosítási Pénztár Nyugdíjas Klubját. Ebben az évben fő szervezője volt az öt közép-dunántúli megye nyugdíjas kultúrcsoportjának fellépést biztosító "Nyugdíjas Ki Mit Tud" két napos országos elődöntőnek. Kitalálója és megszervezője a Veszprémben megrendezett "Meseparádénak" - a generációk együttes szereplését biztosító programnak. Kimeríthetetlen energiájából arra is telik, hogy aktívan részt vegyen a Táborállás Daloskör próbáin és fellépésein.
Erzsike közösségért érzett felelőssége és érzékenysége valószínűleg eddigi életéből fakad.
Legidősebb gyermekként, tizennégy éves kora óta vezette a teljes családi háztartást, felügyelte három fiatalabb testvérét,
ezzel is tehermentesítette dolgozó és négy gyermekét egyedül nevelő édesanyját.
Tizennyolc évesen férjhez ment.
Beosztással, kitartással és türelemmel férjével együtt két fiúgyermeket nevelt fel. Három unokája a legnagyobb ajándék számára.
Húsz éve segíti és ápolja beteg, gondozásra szoruló férjét.
A fenti tényekhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy amikor Máthé Évával, a VENŐKE társelnökével felkerestük Ábrahámné Erzsikét,
személyes beszélgetésünk során arról győződtünk meg, hogy a jövőnek élő ember, aki tele van tervekkel és energiával.
Olyan területeken dolgozik, ami nagyon nehéz, hiszen kezet nyújtani és segíteni beteg, gyakran végső stádiumban levő embereken
csak úgy tudunk, ha önmagunkból adunk. Neki bőven van miből adni, mert meggyőződésem, hogy a szeretet, amit nyújt, számos csatornán visszaáramlik hozzá,
és tovább gazdagítja energiatartalékait.
Ilyen visszaáramló, gazdagító szeretet indította ajánlóit, és a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület által megszavazott első helyezés is visszajelzés szeretne lenni neki és a hozzá hasonló asszonyoknak, akiknek önzetlen, ezer irányú munkája nélkül nem tudna világunk létezni. Köszönjük Erzsike."
Az oklevél és a VENŐKE ajándékának átnyújtása után a VENŐKE mecénásai adták át ajándékaikat: A Szemeszter Optika Kft. részéről Naményi Miklós ügyvezető igazgató a VENŐKÉ-vel közös ajándékukat, egy szemüveget adott át Ábrahámné Erzsikének. Bakonyi József órásmester, aki az "Ifjúságunk sötét gyöngyszemei" c. könyvünk kiadása óta a VENŐKE állandó mecénása, az általa jelölt Segesdi Karolinának adta át ajándékát.
A VENŐKE tagjai, Borda Erzsébet és Kubányiné Margit a Sokhegyiné Orsi, Sulmanné Margó, Klesitz Anna által készített
süteményekkel és üdítővel kínálták a vendégeket, Kothenczné Irma és Márti néni az Irma által sütött tortát kínálták körbe.
A Nemesvámoson élő Kövesi Sándorné, az 1956. december 6-i nőtüntetés egyik résztvetője egy szép nagy kuglófot hozott az ünnepségre.
Az ünnepség a Városi Panteonban elhelyezett emlékkőnél folytatódott, útközben megállva egy rövid koszorúzásra a Szabdság téri emléktáblánál. A várban Róhrer Lászlóné Irénke Petőfi: "A magyar nemzet" című versét, Balogh Teréz Vörösmarty Mihály Szózatát, Kanyár Erika Gazdag Erzsi 1956-ban írott versétszavalta el, Arany Tímea előadta a "Magyarország" című dalt, ami valószínűleg először hangzott el a Panteonban.
Egymás között leszünk, belső ügyeinket, feladatainkat fogjuk megbeszélni.
Közzététel kelte: 2012.09.21.
Veszprém, 2012.09.13.
Közzététel kelte: 2012.05.28.
Veszprém, 2012.03.24.
Közzététel kelte: 2012.03.08.
A döntéshozatalban történő részvétel nemzetközi megítélés szerint egyik legfontosabb esélyegyenlőségi mérőszám. Napról napra szóba hozzuk az élő demokrácia elszenvedett valós vagy vélt hiányosságait, miközben elfásultan már alig vesszük észre a lakosság felét érintő deficitet. A magyar nők szinte alig láthatók a döntéshozatal magasabb szintjein, hiszen még kelet-európai összehasonlításban is feltűnően alulreprezentáltak a három hatalmi központ, a politika, a sajtó és gazdaság világában.
A magyar országgyűlésben a női képviselők aránya 10 % körül van. Ebből a szempontból ma Európában az utolsó, világviszonylatban is utolsó harmadban vagyunk. Kétségkívül más országokban is megvan ez a jelenség, de a nők ilyen mértékű háttérbe szorítása igazi hungarikum.
Az egyetemi diplomaosztásnál még színfoltként érvényesül a lányok aránya, de ha megnézzük a politikai, gazdasági és tudományos testületeket, a döntéshozók csoportképein bizony már szinte csak öltönyt és nyakkendőt látunk. Objektív esélyegyenlőségi mutatók szerint Magyarország világviszonylatban a nők egyenjogúságát tekintve a 136 országból a 79. helyen, a politikai részvételt illetően a 126. helyen áll. Előttünk vannak olyan országok, mint Ghána, Bolívia, Románia, Bulgária.
Időről időre, néha reménykedve, újra és újra nekibuzdulva, de ma már egyre fásultabban veszik elő - inkább csak a nőszervezetek - azt a kérdést, hogy Magyarországon, ahol a társadalom kétségtelenül képzettebb felét alkotják a nők, mi az oka annak, hogy a politikai és gazdasági hatalom nem veszi észre azt az ész- és társadalomellenes magyar paradoxont, ami a képzett nők és az irányításban való részvételük aránya között feszül. Vajon mi az oka annak, hogy a nők nem tudják és gyakran nem is akarják áttörni a képességeikhez, képzettségükhöz képest rendkívül alacsony szintre helyezett üvegplafont?
Ez a közkeletű sztereotípia - amit kérdésként fogalmazunk meg -, helyesen talán úgy hangzik, hogy a magyar politika kemény világa nem a magyar nőknek való. Itt a kígyó saját farkába látszik harapni, mert a nők nem választják a politikai iszapbirkózást, a pártok pedig, fejüket kidugva az iszapból, körbe néznek és megállapítják, hogy - jé, itt nincsenek is nők! Ezen felháborodnak, visszadugják a fejüket az iszapba, pardon a homokba. A többi mély, magyar macsó mocsár. Ez a kérdés több órás elemzést igényelne. Inkább tegyük fel a kérdést, hogy
A nők nem egyformák, bár kétségtelenül más szempontokat és tulajdonságokat is hordoznak, mint a férfi politikusok. Nem biztos, hogy ez önmagában jobbá tenné a magyar politikát. Azért fontos, hogy több nő legyen a parlamentben, mert a mostani arány csak egy torz és teljesítményellenes rendszerben jöhetett létre. Az tenne jót a magyar politikának, ha ez megváltozna.
Az esélyegyenlőség szekerének, ha lassan is, de előre kell haladni. Az élet előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni azt, ami nélkül egy modern társadalom nem létezhet, a meggondolt, kompromisszumra kész, elsősorban a nőkre jellemző család- és emberbarát gondolkodást a döntéshozatalban. A férfiaknak kötelessége segíteni, hogy a döntéshozatal legfelső szintjén a nők legjobbjai kellő arányban maguk képviseljék a sztereotípiáktól sújtott, a család terheit, de egyben a nemzet jövőjét is vállaikon hordó magyar nők érdekeit.
Veszprém, 2012.02.27.
Forrás: Nőnapi köszöntők
"A veszprémi asszonyok nem akartak mást,
|
A Venőke 3 helyszínen megrendezte az „1000 éves Veszprém 1000 arcú asszonyai” két napos bemutatkozását a belváros udvarain.
Most minden ember gondolatainak ott kell lenni országunk vízzel borított szívében, ahol emberek veszítik el kis semmicskéjüket, amit egy életen át gyűjtöttek össze, és ami az otthonuk. Ahol ezer számra állnak a gáton és csak azért ennyien, mert a víz nem enged közel több embert. Kívánunk nekik és mindannyinknak győzelmet a vizek felett. A mi városunk sziklákra épült de nem feledve az árvíz fenyegetését és az ott helytállók hősiességét, június 7-én 8 án felragyogtatta szépséges arcát. Ez az arc női arc volt.
Oda nem hallatszottak be a légkalapácsok. Háttér a régi háztetők, tornyok és falak. Fortuna udvaron gyönyörű volt a tánc és szépen hangzottak a dalok. Kit emelhetnénk ki, hiszen minden szívből és szívünkből szólt. A Gizella udvaron közéleti nők, irodalmárok, költők és könyvírók beszélgettek, helytörténészek emlékeztek, iskolás lányok színesítették a programot, Az Alexandra előtti téren festmények kavalkádja, kézműves alkotások, rajzosok, és a férfi kéz által alkotott fémből előállított "Veszprémi Vénusz"
Ó, azok az asszonyok!
Akik szervezték, akik rendezték, akik előkészítették, akik írtak, akik sütöttek, akik székeket hordtak, akik eligazodtak a bürokrácia útvesztőjében és rendet raktak a kapkodó fejekben. Akik lelküket és írásaikat hozták.
Ó, azok a férfiak!
A fiúk, a nélkülözhetetlenek, akik szereltek, rakodtak hurcolkodtak, hangosítottak, zenéltek: Mi lett volna velünk nélkülü!Ó azok a vágyak és víziók!
Veszprém legyen nőarcú város, jöjjenek ide a nők az ország minden részéről, legyenek itt nőkonferenciák, szépségversenyek, A Nők Helytállása legyen megbecsülve, férfi társaink minden igyekezetükkel segítsék, hogy asszonyaik gazdag személyisége kibontakozhasson és visszaragyogjon a városra, családjainkra, férfi társainkra. Ezen a két napon valami felsejlett a nők erejéből és tudásából Az eseményen felragyogott a történelmi múlt, a rendezényt szervező nők ügyességében, találékonyságában bizonyított a jelen, férfi társaink segítségében, a szereplő gyermekek tehetségében igyekezetében, pedig a jövő. A közéleti asszonyokkal lelki szemeink előtt már láttuk a nőmúzeumot is. Mertünk álmodni., mert minden létezőt kétszer alkotunk meg. Először az elképzeléseinkben azután a valóságban.
Ó, az időjárás és egyebe!
Hát igen. Hétágra sütött a nap verte az udvarok kövezetét. Melegünk volt, nem is tudtuk hova húzódjunk. Kevés ember mert leülni a napra. Szerencsére menedéket kaptunk …… és öltözőt Másnap a boldog és sikeres műsorfolyam közepén nyakunkba zúdult az égi áldás. Menekült ki merre látott. Táncosok, gyermekek kiállító művészek, felolvasók. Hogy az irodalmi műsort megmentsük az Inkognítóban helyet vackoltunk magunknak. Ez sikerült is és szép rövid bensőséges beszélgetéseken keresztül még mindenki be tudott mutatkozni, ars poétikáját legalább felvillantani. A beszélgetések magas színvonalát Sebő tanár úr biztosította.
Köszönjük mindenkinek, de különösen: Navracsics Tibor országgyűlési képviselőnknek és az Optimal Advice Kft.-nek.
Végezetül: Vállalt feladatunkat teljesítettük, a belvárosi udvarokat, belaktuk, asszonyaink tehetségét lehetőségeink szerint megmutattuk. Kiadtuk a venőke szellemiségét és életét felvillantó „Nőkkel kerek a világ” c kiadványunkat ( 2000 pld. ) Kerekedjen hát tovább Veszprém történelme és földrajzi fekvése által determinált női világa.
"A nő ott áll a hídon karcsún, látszólag törékenyen. De izmai mint a pillérek, oly feszesen A híd sem már látomás -, kemény acél! A túloldalon a Nap ismét búcsúzik, mint azóta annyiszor. A mindig embert próbáló holnap a cél. Születés-halál itt is és mindenütt örökké egybefoly. A férfi a hátfény miatt most szinte égig ér, kezében kantár helyett virág s bár itt, e helyt nincs esély, hogy egymáshoz idő nélkül átérkezzenek A TÉR-IDŐ fala mégegyszer reped, hogy örökre szétválaszthatatlanul egybeforrhasson az "egyetlen egy", mely minden léteken csak egyet keres: a "másik felet"... S ekkor a GIGÁSZI NŐ végre önmagával egységesül múlt-jelen-jövő egybehímesül Nem lesz többé fehér s fekete sem Csak a szívárvány színesül időkön s tereken át örök-végtelen" (Tihanyiné Bálint Zsuzsa fent idézett versének befejező soraial)A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület ezredfordulón meghirdetett "Asszonyok vallomásai az utókor számára" című pályázatára több, mint 300 asszony küldte be írását. Ezeket az írásokat az ünnepélyes díjkiosztás után az egyesület vezetősége az erre a nevezetes alkalomra készíttetett millenniumi ládába helyezve átadta megőrzésre az Eötvös Károly Megyei Könyvtárnak.
A Veszprém megyei asszonyok írásaival kapcsolatban az idén a VENŐKE felhívást kapott egy pályázatra, amelyet meg is nyert, ennek köszönhetően elnökségünk: az ötletgazda Huszárné Júlia tiszteletbeli elnök, Arany Szilvia elnök és Máthé Éva társelnök 2011. június 12-én Krakkóba utazott, hogy részt vegyen egy 11 ország női delegáltjaival közös munkában. A közös munka témái: a rendszerváltás az asszonyok szemével, női sorsok megírása és utókorra hagyása, beszélgetések és tapasztalatcsere Európa asszonyainak sorsáról, valamint az önéletírás szakavatott módszereinek tanulmányozása.
Delegáltjaink elismerésként - egyedül a résztvevők közül - lehetőséget kaptak arra, hogy 2011. június 15-én nemzeti estet tartsanak. A program keretében színes angol nyelvű prezentációval szemléltetve bemutatják Veszprém városát, a magyar nőszervezetek rendszerváltás utáni tevékenységét, a VENŐKE tevékenységét, az ezredfordulón összegyűjtött asszonyírásokat és a belőlük kiadott "Mi visszük át" c. könyvet. Az asszonyírások elemzéséből a program szervezője tanulmányt készített.
A VENŐKE elnöksége krakkói tartózkodása során megkoszorúzza Szent Hedvig magyar származású királynő síremlékét a Wavelben, koszorúján az alábbi felirattal:
Veszprém, 2011.06.15.
(CSJV)Az új alkotmánytervezet SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG című fejezetének II. Cikke kimondja:
"Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."A magzati élet fogamzástól történő védelme maga után vonhatja az abortusz szigorítását, és ellentétes lehet a nők önrendelkezési jogával. A NŐI ÉRDEK, azaz a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség írásbeli megjegyzéseket állított össze az alkotmánytervezethez, a megjegyzések szövege itt olvasható:
A NŐI ÉRDEK szerint:
"A nemzetközi és az európai nemzeti törvények és jogalkalmazás mind azt az álláspontot támasztja alá, hogy az emberi élet fogantatás pillanatában kezdődő védelme - mint alapvető emberi jog - jelentős mértékben ütközik a nők alapvető emberi jogaival. A nemzetközi és összehasonlító normák elismerik, hogy az állam magzati élet védelméhez fűződő érdeke legitim. Ez az érdek azonban csak arányos módon, és a várandós nő emberi jogait figyelembe véve érvényesíthető. Ennek megfelelően, Európa egyetlen országa sem terjeszti ki alkotmányában az emberi élet védelmét a fogantatás pillanatáig semmilyen formában, és csupán Írország alkotmánya ismeri el az élethez való jogot a születés előtt. Hasonlóképpen, sem a nemzetközi és regionális emberi jogi egyezmények, sem az ezen egyezményeket az emberi élet védelmében értelmező hivatalos testületek nem terjesztik ki a védelmet a születést megelőző időszakra. A nemzetközi és európai normák azonban számos olyan állami intézkedést nevesítenek, amelyek támogatják a méhen belüli élet fejlődését, és garantálják a nők emberi jogait is egyben.
Az élethez való jog alkotmányos elismerése a fogantatás pillanatától alapvető emberi jogként súlyos következményekkel járhat a nők életére és egészségére, továbbá jogbizonytalanságot teremthet, mivel ellentmond más alkotmányos védelmeknek és a nők emberi jogainak. Megnehezítheti, hogy a nők hozzáférjenek a legális abortuszhoz, a sürgősségi szülészeti ellátáshoz, az orvosi segédlettel történő megtermékenyítéshez, vagy akár azokhoz a diagnosztikai célokat szolgáló egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyek kismértékben ugyan, de veszélyeztethetik a terhességet. Felmerülhet az a kérdés, hogy ezen alkotmányos jog elismerése esetén az orvosok továbbra is jogosultak lesznek-e a megfelelő, akár életmentő kezelést nyújtani a várandós nőknek, ha ezzel veszélyeztethetik a magzatot. Ez az alkotmányos jog elvenné a nőtől és az őt kezelő orvostól azt a jogot, hogy felmérjék a lehetőségeket, és közösen döntsék el, milyen kezelés lenne a legmegfelelőbb. A közelmúltban Lengyelországban megtagadták a kezelést egy nőtől, mert az orvosai attól tartottak, hogy a fertőzés kezelése veszélyeztetheti a magzatot. Az elmaradt orvosi kezelés miatt mind a nő, mind a magzat meghalt.[4] Ezen túlmenően, mivel a fogantatás a megtermékenyítés pillanatában történik, az előtt tehát, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódna a méhfalba és ezáltal létrejönne a terhesség,[5] súlyos alkotmányossági problémák merülhetnek fel, és hosszú bírósági és törvényalkotási csatározás indulhat el minden olyan esetben, amikor a "megfogant" életet még a terhesség kialakulása előtt éri úgynevezett ártalom. Ez történik a sürgősségi fogamzásgátlás,[6] vagy az orvosilag asszisztált reprodukció, például in vitro megtermékenyítés esetében, az alkotmányos vitákra Olaszország[7] és Lengyelország,[8] a folyamatos jogi eljárásokra pedig Írország[9] szolgál például."
(CsJV)A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt. Értelme és - ma már mondhatjuk - történelmi jelentősége megérdemli, hogy szót ejtsünk róla.
A XIX. század második felében a technikai fejlődés, elsősorban a textilipar fejlődése tömegesen állította munkába a nőket, akiket alacsony munkabérért, embertelen körülmények között dolgoztattak. 1857. március 8-án New Yorkban 40 000 munkásnő tüntetett a rossz munkakörülmények, a 12 órás munkanap és az alacsony fizetés miatt. A szegénynegyedből a belváros felé vonuló tömeget brutális rendőrtámadás állította meg. Ötven évvel később ezen a napon ugyancsak New York-ban a Triangle Shirtwaste Factory munkásnői léptek sztrájkba az elviselhetetlen zsúfoltság, az alkalmatlan szellőztetés, a veszélyes munkakörülmények miatt. Sztrájkjukhoz csatlakozott a város valamennyi ruhagyári munkása (négyötödük nő). 1911-ben ugyanebben a gyárban tűz ütött ki. Az esetleges lopások megelőzése miatt lezárt ajtók és a vészkijáratok hiánya miatt 146 munkás, közöttük 128 nő égett halálra vagy halt meg az emeletekről kiugrálva. (Ha a gyár nevét beütjük a Google-ba, bővebben tudunk a tragédiáról olvasni.)
Az első nőnapot 1909-ben tartották az Egyesült Államokban. 1910-ben Clara Zetkin és Luise Zeitz javasolta a Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálén, hogy tegyék nemzetközivé ezt a napot, amelyen tisztelegnek a jogaikért küzdő nőknek, és elismerik az egyenlő bánásmódért, a választójogért folytatott tevékenységüket. A javaslatot a konferencia valamennyi résztvevője elfogadta, de nem jelöltek ki meghatározott napot. A következő évben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc már megünnepelte a nőnapot, a március 19-i gyűléseken, rendezvényeken több millióan vettek részt. Alexandra Kollontáj, aki akkor Németországban tartózkodott, így látta az eseményeket:
"...minden várakozást felülmúlt. Németország és Ausztria egyetlen nőkből álló, háborgó tenger. Megmozdulások mindenütt, a városokban és a kis falvakban...a nők a gyermekeiket az otthon maradt férjeikre bízták, hogy részt tudjanak venni az összejöveteleken."
Az egyik legemlékezetesebb nőnap 1917. március 8-án Pétervárott volt, ahol a háborús szenvedéseket, elnyomást, megaláztatást megelégelve az orosz nők sztrájkot szerveztek a kenyérért, a békéért. A tüntetés a forradalom kitöréséhez vezetett. Néhány nappal később a cár lemondása után megalakult ideiglenes kormány biztosította a nőknek a választójogot.
Az 1921-ben tartott kommunista Internacionálé javasolta, hogy fogadják el a bolgár nők ajánlatát, és a már előzőekben történelmi eseményekkel "felszentelt március 8." legyen a Nemzetközi Nőnap. Ez e nap azóta is világszerte a nők egyenjogúságáért folytatott, ma sem véget ért küzdelem napja is. Sajnos, a nők ma sem indulnak és nem érnek célba egyenlő eséllyel, de ez csak akkor lesz a mai beszélgetés témája, ha a jelenlevőket ezek a tények is érdeklik.
A nőnap tehát eredetileg sem és ma sem egy csokor hóvirágról szól. Az idők szavát és a változásokat jelzi, hogy a hóvirág ma már mint ritka természeti kincs, védett virág. Legyen az a női értékek százszín virága is.
Férfitársaink, ne csak ezen a napon, ne csak virággal ünnepeljetek bennünket, hanem azzal, hogy segítetek megvalósítani minden bennünk rejlő tehetséget, lehetőséget és szépséget. Akkor nem csupán egy nap lesz a közösen ünnepelt nőnap, hanem könnyebb lesz egész életünk.
HJuli
2011. január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét Belgium után Magyarország fogja betölteni. Az Európai Női Lobbi (EWL), amely több mint 2500 tagszervezetével a legnagyobb nőszervezetekből álló szövetség az EU-ban, felszólítja a Magyar Elnökséget, hogy folytassa a korábbi Elnökségek úttörő szerepét a női jogok Európában való érvényesítése terén, és különösképpen biztosítsa az előrehaladást a napirenden lévő, a társadalmi nemekkel összefüggő kérdésekre vonatkozó jogszabály-tervezetek elfogadását illetően, valamint gondoskodjon arról, hogy a nők jogainak és a nemek társadalmi egyenlőségének szempontjai maradéktalanul beépüljenek az európai társadalom- és gazdaságpolitikai rendelkezésekbe.
Továbbá az Európai Női Lobbi ezúton fejezi ki reményét azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Elnökség haladó és ambiciózus vezetői szerepet lát majd el az Európai Unió Tanácsában, annak a nők emberi jogaihoz kapcsolódó közpolitikai és jogalkotási feladatai terén, különösképpen a nők elleni férfierőszak elleni küzdelmet és a nők szexuális és reproduktív jogainak biztosítását illetően.
Az Európai Női Lobbi felhívja a Magyar Elnökséget, hogy: >>
Miért szeretnénk találkozni velük?
Jó tudni róluk. Érdekel bennünket személyiségük,
sikereik titka. Tanulni szeretnénk tőlük.
Megvalósítják azt az eszményt, amit szeretnénk,
ha követnének fiatal lányaink. Büszkék vagyunk rájuk.
Németh Éva Magyarországon az első ebben a beosztásban. Vendégünk beszélt életútjáról, amelyben, mint számos jelentős közéleti személyiségünk életében jelentős szerepet játszott a Lovassy gimnázium, mint alma mater. Érettségi után Éva a szombathelyi tanárképzőbe felvételizett, mert általános iskolás gyermekeket szeretett volna tanítani. Három évet töltött iskolában, majd nevelő tisztként elhelyezkedett a veszprémi börtönben, végigjárta az előléptetések lépcsőit, határozottságot és távolságtartást sajátított el. A parancsnoki hely megüresedésekor 12 fő pályázott a helyre, és Éva volt az egyetlen női pályázó. A bentlakók megtanulták, hogy azzal, aki jót akar nekik, nem érdemes ujjat húzni. A várban levő börtönből 2003-ban költöztek az országosan is korszerű kádártai úti intézetbe. Itt a jogerős ítéletig tartják fogva a bűnelkövetőket, akiknek mindössze 4 % a nő. Igyekeznek úgy kitölteni a fogva tartás idejét, hogy minőségileg jobb emberek kerüljenek ki, mint ahogy bekerültek.
A börtönt a pályázatban családja és környezete is támogatta. Éva szép és fiatal, szereti a rendet, megköveteli a jogszabályok pontos betartását. A csinos fiatal nő két gyermek édesanyja, ha munkaidő végeztével leveti az egyenruhát,anya és feleség, aki szívesen olvas, kertészkedik, kerékpározik és kézimunkázik. Időnként osztályfőnöki órát tart az iskolákban, mert úgy gondolja, hogy ha a fiatalok többet tudnának az életről, tetteik következményéről, akkor jobban meggondolnák, mibe keverednek bele.
A beszélgetést vezette:
Veszprém, 2011.01.31.
Az 1956. december 6-i néma nőtüntetés tiszteletére "Csengők szólnak asszonyoknak" címmel immár harmadik alkalommal ünnepelték meg a VENŐKE tagjai a Női Helytállás Napját. Célunk az volt, hogy ezen a napon - tisztelettel áldozva az asszonyok bátorságának, akik szembe mentek az orosz tankokkal, hogy letegyék szeretteikért virágaikat - emlékezzünk az összes múltbeli és jelenkori veszprémi asszony hétköznapi hősiességére. Ezzel az emlékezéssel kívánjuk elérni azt, hogy ez a nap ne jusson a kiüresedett, rutinszerű koszorúzások sablonos ünnepévé, hanem élettel teljen meg mindaddig, amíg csak léteznek helytálló veszprémi asszonyok.
A Megyei Könyvtár Kisfaludy Terme zsúfolásig megtelt az ünnepeltekkel, családtagjaikkal, a nőtüntetés résztvevőivel és érdeklődőkkel. A VENŐKE tagjai virággal, ajándékkal, vendéglátással fogadták a meghívottakat. Megtisztelte az eseményt jelenlétével Debreczenyi János, a város korábbi polgármestere. Köszöntő beszédet mondott Némedi Lajos alpolgármester. Az 54 évvel ezelőtt történteket Máthé Éva, Fodorné Jobbágy Éva és Dr. Táncsics Aladárné Ilona idézték fel. A Női Helytállás elismerésre javasoltak laudációját Kárpátiné Ibolya, Klesitz Anna és Kubányiné Margit olvasta fel, ezt követően a kiválasztottak virágot, ajándékot és nagyon szép emléklapot kaptak. Debreczenyi János külön köszöntötte az egyesület leköszönő elnökét. Bakonyi József órásmester ajándékot adott át az első helyezettnek.
A hétköznapok hős asszonyainak szóltak a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola Harang Együttesének csengőhangjai. A gyermekek csodás harangjátékát Albertné Balogh Márta vezényelte.
A 2010. évi Női Helytállás Napján elismerésben részesültek:
Nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár. Minden szépre nyitottsága tette lehetővé, hogy költészethez, versmondáshoz, idegenvezetéshez olyan szinten ért, hogy országos kulturális rendezvényeken hírnevet szerez nemcsak magának, de városunknak, megyénknek is. Vezeti a Dózsa György nyugdíjas klubot, vezető helyettes a Laczkó Dezső Nyugdíjas Klubban, tagja a Tájak - Korok - Múzeumok Egyesületének, az Idegenvezetők Klubjának, a Táborállás dalkörnek. Az "Életet az éveknek" tagjaként képviseli a Veszprém megyei nyugdíjasokat az Országos Üdültetési Munkabizottságban. Kezdetektől tagja a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesületnek, ahol mindig lehet számítani Teri szép versmondására, közösségért végzett munkájára. Méltó lelkierővel viselte el férje és lánya halálát, ma is példásan helyt áll a családban, segít az unokák, sőt a dédunoka nevelésében. Teréz meglátja és osztja az örömet.
Mosolyával az SZTK vérvételi laboratóriumában izgalmakkal, félelemmel érkező betegek százait nyugtatja meg. Aki megfordult nála, szívesen emlékezik arra, hogy milyen megkönnyebbülés fogta el, miután Anni a vérét vette. A városban a betegek megismerik, és szeretettel viszonozzák türelmét. Anni muzsikus lélek, népzenével foglalkozik, citerázik. Többek között részt vesz egy speciális zenei csoportban, ahol citera játékával besegít az odajáró sérült fiatalok zenei fejlesztésében. Az ő zenéje is érzelmi lendületet ad a sérült fiatalok lélekápolásában. Neki nehezebb a járás, mint másnak, mégis részt vesz a Zölderdő Speciális Túracsoport programjaiban. Jól ismeri a természet javait, és segít megismertetni azokat. Családja tagjai közül többet korán elveszített, de hivatásában és személyiségében az a női helytállás érhető tetten, ami igazolja, hogy egyedül élve is lehet nagyon tartalmas, másoknak örömet hozó életet élni.
Szociálpedagógus, az Éltes Mátyás Nappali Intézmény és Gondozóház vezetője Három gyermeket nevel. Igazi családközpont, de e mellett hivatásában a legnehezebbet vállalta, mikor testi és lelki sérült fiatalok életének próbál meg értelmet adni. Tíz fiatal tevékenységét, szabadidejét, életét szervezi, segíti. Ő közöttük a békebíró, elsimítja a konfliktusokat, jó modorra tanít, divattanácsot ad. A köznapinál ezerszer nehezebb helyzetben végzi azt a munkát, amit minden jó pedagógus és szülő, eligazítja őket abban konfliktusokkal teli világban, ahol még az egészséges embereknek is nehéz eligazodni. Buzdít, dicsér, csitít, ha kell, és dorongol mértékkel, ha annak van ideje. Ezt mindig olyan okos tapintattal végzi, hogy eljusson a szívhez és a sérült értelemhez. Figyelme, intelligens tapintata kiterjed azokra a szülőkre is, akik gyermekükkel együtt viselik a sérültséggel járó, élethosszig tartó gyötrelmeket.
Magyar-történelem szakos tanár. Nem tudjuk felsorolni, mert se szeri, se száma szakmai eredményeinek. Miközben a Lovassy László gimnáziumban tanított, az oktatási munkán kívül kiemelkedő közéleti és közművelődési munkát végzett. Diákjai közül számosan értek el kimagasló eredményeket. Nincs rá lehetőség, hogy felsoroljuk Imre Frigyesné érdemeit. Ismert arról, hogy lelkesen ápolta és ápolja a mártírhalált halt Dr. Brusznyai Árpád emlékét, évről-évre főszervezőként koordinálja a Brusznyai Árpád Emlékversenyek élményszámba menő programjait. Három gyermeket nevelt fel diplomás, nagyszerű emberré.
Magyar-irodalom szakos középiskolai tanár. Gyorsíró szakmában világbajnokként öregbítette Magyarország és Veszprém hírnevét. A Magyar Irodalomtörténeti társaság Veszprém megyei tagozatának elnökhelyetteseként számos irodalmi programot szervez. Könyveket ír, „Sváb Golgota” címmel jelent meg könyve a Magyarországon élő német származásúak 1946. évi kitelepítéséről. Magyar Passió címmel édesapjának állít könyvében emléket. Állhatatossága, irodalom szeretete példa lehet mindenki számára. Élete nagyszerű virágában lévő gyermekét tragikus körülmények között veszítette el. A Megérthetetlent és a Megélhetetlent túlélve jelenleg is fáradhatatlanul gyarapítja az ország, a város és kisebb közösségei szellemi értékeit. A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület alapító tagja.
Hivatásos óvónő, jelenleg a Vadvirág óvodában gyakorolja hívatását. Férjével két gyermeket nevel, a nagyobbik kisegítő iskolás, akit nagy türelemmel és szeretettel készítenek fel a teljes életre. Szeretetteljes és tiszteleten alapuló, példaértékű családi életet valósít meg férjével, gyermekeivel és a nagyszülőkkel. Ez az családi légkör alkalmas arra, hogy tisztelettudó, udvarias gyermekeket kitartó, munkaszerető polgárokká neveljenek. Éva szelíd, kedves óvó néni, aki családjában és az óvodában is nagyon jó hatással van a környezetére. Méltán szaktanácsadója a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézetnek.
"A bánat madara mindenki feje felett elrepülhet, de arra vigyázni kell, hogy fészket ne rakjon benne." Ez a jelmondata Zsókának, aki több száz embert oktat heti két alkalommal Etka jógára, a helyes életmódra, egészséges étkezésre, pozitív gondolkodásra. Iszonyú bánatmadár repült el felette, mikor súlyos betegségben szenvedő lányát elveszítette. Tanítványai semmit nem éreztek gyötrelmeiből, soha nem panaszkodott, arcán mindig mosoly volt. Zsókának 5 unokája van. Óriási ereje és szívjósága példa lehet mindannyiunk számára.
Köszöntsük a 20 éves Jeruzsálemhegyi Baráti Kör háznagyát. Német Józsefné Teréz az egyesület lelke. Ő a nagy szervező, aki az ötlettől az utáni rendrakásig több mint 40 bált, számtalan kirándulást és se szeri se száma rendezvényt bonyolított le. Szervezi a kirándulások programját, szállását, étkezéseit. Figyel minden közösséget érintő területre, beleértve azt, hogy az egyedülállókat is bevonja a közös programokba. Németh Józsefné Teréz boldog házasságban él, két lánya, 4 unokája van, akik szintén örömmel vesznek részt a baráti kör eseményein. Aktivitása, segítőkészsége révén méltó példaképe a hétköznapi asszony hősöknek.
A Veszprém-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesület jelöltje. Rá illik leginkább felhívásunknak az a része, hogy számítógép előtt ülve a képernyőn háttérként gyermekei mosolygó arca, hiszen ő mindenekelőtt és -felett Demeternek, a házi tűzhely istennőjének utóda. Fiatal kora ellenére nehéz körülmények között áll helyt a családjáért, folyamatosan képezi magát, mert tudja, hogy ez nélkülözhetetlen önmaga, gyermekei és szeretett városa jövője szempontjából. A Veszprém-Cserháti Társaskör egyik kulcsembere. Ugyanakkor ő az, aki szabadidejét, energiáját nem kímélve mindent meg tesz a közösség érdekében. Ő az, aki nem csak születésénél fogva tősgyökeres veszprémi polgár, hanem kultúrájában és lelkében is.
A Veszprémi Kézműves Műhely tagja, csodálatos csuhé és szalma munkái vannak. Szakkört vezet, ahol fiataloknak, óvónőknek, tanároknak önzetlenül adja át tudását és a természetes anyagok iránti szeretetét. Ahova hívják, ott készségesen tart bemutatót. Két felnőtt gyermeke és két unokája van. Édesanyját és férjét, aki cukorbeteg és ennek következtében vak volt, több évig hősiesen ápolta. Tehetsége, szorgalma, a szép iránti nyitottsága, önzetlensége és embersége alapján példaképnek tekintjük a csuhé és szalmafonások asszonyát
Igazi közösségi ember, 1984 óta a Cserhát Lakásszövetkezet elnökeként, majd 2010-től 2 társasház közös képviselőjeként viszi a hátán a két 80 lakásos ház minden gondját, baját. Összehangolni a reménytelent, meghallgatni, vitatkozni, koordinálni, végül megoldani a szakadatlanul burjánzó problémákat - amit Vízváriné Teri végrehajt, maga egy logisztikai csoda. Ha rendben mennek a dolgok, az nem tűnik fel senkinek, de ha nem tenné, amit kell, akkor senki nem tudná, merre lépjen. Vidámsága, töretlen lendülete nyomot hagy minden rendezvényen, ahol besegít. Tősgyökeres veszprémi, itt élte le életét, itt temette el gondosan ápolt párját, itt nevelte becsületre gyermekeit. Négy unokája mellett mindig talál időt arra, hogy részt vegyen városunk közösségi életében. Nélkülözhetetlen tagja a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesületnek, és alapító tagja a Veszprém-Cserháti Társaskörnek. Szeret újat létrehozni, alkotni, de nem öncélúan, hanem elsősorban mások örömére.
Hamvas Béla írja: "Füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel és visszahajlik. Aki a fa közelébe jut, az anyai test melegének terébe lép, annak védelmében áll. Olyan védelemben, amit csak az tud teremteni, aki az ember javát akarja. Ezért jó, ha van ilyen anyai lény, mint ez a fügefa, aki az ember javát kívánja."
Szeles Józsefné Kis Veronika fügefa, akinek törzsénél nem három, de hét ág van, és ami szüntelenül terem és terebélyesedik. Harminchét évesen elveszítette férjét és hét kiskorú gyermekkel maradt egyedül. A hét gyermekből ekkor egy nagyothalló, egy szívműtétes, egy vesegondozott, egy krónikus allergiás és egy kalciumszint leeséstől rendszeres görcsökkel küszködő gyermekről gondoskodott. Kettő, de volt, amikor három munkahelyen dolgozott egyszerre. Mindegyik gyermek tanulását biztosította, majdnem mindegyik egyetemi illetve főiskolai diplomával rendelkezik. A fügefa hét ága 21 hajtást hozott, 21 unoka jelzi a fügefa szakadatlanul megújuló gazdagságát. A fügefa ágai a gyökerektől nyerik növekedésükhöz az anyagi, erkölcsi és lelki támogatást. A fügefa mindig a leggyengébb ágak felé továbbítja éltető nedveit. Ha beteg valamelyik, orvoshoz viszi, ha vigyázni kell rá, akkor ott van, ahol őrködni kell. Árnyéka alatt sokan megpihenhetnek. Idejöhetnek, akik szükséget szenvednek, mert a fügefa alatt kinőtt ruhácskák, élelmiszer, de vigasztaló szó mindenképpen várja a rászorultakat. Egyhangúan Szeles Józsefné Kis Veronikát választottuk első helyezettnek, bár az eddig felsorolt jelöltek mindegyike különösen nagyszerű ember és példakép lehet, de valahogy benne érezzük leginkább azt, hogy olyan fügefa, akinek fő feladata, hogy gyümölcsöt teremjen, árnyékot adjon, és szeretetsugarainál becsületes, szeretni képes, újabb és újabb fügefák sarjadjanak ki és adjanak gyümölcsöt minden éhezőnek. Példát ad nekünk arra, hogy mi, veszprémi hétköznapi asszonyok legyünk mindannyian fügefák, családunk, környezetünk, városunk vidámságot, erőt, szeretetet, szerelmet, kitartást, tudást termő fügefája. Legyünk mindig ott, ahol szükség van ránk. Köszönjük, Veronika a példaadást.
Ajánlója, Szeles Katalin, a fügefa ötödik ága írja édesanyjáról: "Mosolyától sugárzó arca, szeretetéből áradó bája, életrevalósága, talpraesettsége - az egész lénye egyszerűen lenyűgöző." Ünnepségünkön meggyőződtünk arról, hogy ezt nem csak a gyermeki elfogultság mondatja, de ez a valóság.
Szelesné Kis Veronika a TV interjúban édesanyjára emlékezett, aki a példaképe volt. Az anyák stafétabotját viszik a veszprémi asszonyok tovább, és mi köszönjük hétköznapi hősiességüket.
Veszprém, 2010.12.10.
A város szikláira nagyon vigyázni kell, mert ami a sziklán is kihajt, az erős és tartós.
A mi kis egyesületünk ezelőtt 15 évvel 17 fővel, kis erővel, de nagy akarással vetette meg lábát a veszprémi közéletben. Nem voltunk egyedül. Ezidőtájt a rendszerváltás után a szabad, értelmes élet lehetőségeit felismerve és nagyon akarva számos civil szervezet jött létre és indult el, megteremtve saját atmoszféráját, és lassan nem hétszín, hanem száz szín virággá varázsolta a várost. Most visszanézve magától értetődik, hogy ebben a kiszínesedő világban ki kellett virágoznia egy nőszervezetnek, amely továbbadója akart lenni a város asszonyai által ezer éve rejtett és rejtegetett kincseknek, a város női szellemiségének.
Végigmehetnék azon az úton, amit 15 év alatt társaimmal megtettünk, elmondhatnánk sikereinket és tévedéseinket, elmondhatnám, hogy a kis virágmag-cserélgető szervezetből hogyan lettünk országosan, sőt külföldön is ismert nőszervezet, de az erre szánt rövid időben nem ezzel szeretnék foglalkozni. 15 órakor megnyitunk egy kiállítást "Erős nők a sziklán" címmel, amelyen érdeklődő barátaink bepillantást nyerhetnek tevékenységünkbe.
Én most a lelkünkről szeretnék szólni, a várossal közös lelkünkről.
A város szeretete, a szülőföld szeretete, a büszkeség, hogy itt élhetünk, kötelezettséggel jár. Értékeit, szépségeit megőrizni kötelességünk.
Tizenöt évvel ezelőtt egy amerikai tanulmányút után - ahol a legrégebbi amerikai nőszervezet vendége voltam - hazahoztam egy fajta szellemiséget, hiszen jártam azoknak az asszonyoknak az emlékmúzeumában, akik a vasúti sínekhez láncolták magukat, hogy elnyerjék a nők számára a szavazati jogot, kétféle elkötelezettség élt bennem: az egyik a nőket segíteni abban, hogy kilássanak a konyhából, és felszabadult, tiszta emberként kerüljenek be egyenrangú társként a közéletbe; a másik elkötelezettségem a város iránt.
Amikor fiatal lány voltam - itt voltam kollégista az Óváros téren (akkori nevén a Vörös hadsereg téren) -, gyakran felszaladtam a Benedek-hegyre, ránevettem a sziklákon kihajtó TÖRÖK SZEKFŰKRE, megcsodáltam a nem hervadó árvalányhajakat. Itthon voltam.
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnevezés azt jelzi, hogy a város ízét, színét és szívét szeretnénk visszaadni és asszonyi módon felemelni. Női szervezet vagyunk, mindazzal a leleménnyel, kitartással és beleérző képességgel, amivel a nők kiváltképpen rendelkeznek. A kerekasztal azt jelenti, hogy mindenki idefér és mindenki egyenrangú. Számosan jöttek, száznál jóval többen, de sokan el is mentek, sajnos nem egy már oda, ahonnét nincs visszatérés, de mégis közöttünk vannak, másokat sorsuk vitt máshova, és olyan is volt, aki nem tudta megérteni, hogy ebben a nem könnyű világban hogyan lehet ingyen dolgozni. A kerekasztal azt is jelzi, hogy nagyon különbözőek vagyunk, és a különbözőségben nagyon sok tehetség rejlik.
Tagjaink tudnak könyvet és verset írni, zenélni és táncolni, értenek a számítógéphez, szervezkedéshez, gyógyításhoz, nem sorolom. Színes, gyönyörű személyiségek vannak közöttünk. Tartós, vihart álló virágok a veszprémi sziklán.
A teljes cikk szövege itt olvasható >>Eszmélésünk óta választunk. Választjuk kedvenc ételünket, játékunkat, barátunkat, szerelmünket, házastársunkat, életpályánkat - és minden helyzetben számtalan konfliktusunk egyéni kezelési módját. A kérdés nem kisebb, mint hogy az életem csak megtörténik velem, vagy tudom a történéseket befolyásolni? Választanunk tehát kell. A választáson ugyan kívül maradhatunk, de az adott szituáción belül maradunk nem-választásunk minden felelősségével és következményével együtt. A nem-választás is választás.
Tudunk-e jól választani? Nehéz kérdés, hiszen döntéseink eredményét csak utólag látjuk, amikor a hajó már elment, és mi a parton maradtunk – a tapasztalatainkon töprengve. A döntés felelőssége nagy. Nagyobb akkor, ha a döntés következménye súlyosan és hosszasan befolyásolja saját életünket meg mások életét, és kisebb, ha választásunk "áldásai" csak ránk hullnak vissza.
A felelősség mértéke tehát az adott dolog jelentőségének mértéke. Ha képviselőt választunk az ország ügyeibe, tíz millió ember ügyeibe szólunk bele, tehát a felelősségünk is ennek megfelelő mértékű. Az országos gondok terhei mintegy a sors végzeteként nyomják a mi vállunkat is, de politikai tevékenységünk - ha érdeklődünk valamelyest a közéleti kérdések iránt - legtöbbször kimerül abban, hogy csatlakozunk a TV előtt szitkozódó férfiúr véleményéhez, ha az egyik választott honatya vagy honanya a mi sorsunkról a mi tapasztalatainktól merőben különböző helyzetértékelésbe kezd. Könnyebb fáradtan legyinteni és kimenni a konyhába, mondván: " nem értek én ehhez", vagy arra hivatkozni, hogy "fodrászhoz is mennem kellene, nincs időm, nincs pénzem". Örökké rohanunk, és beleszürkülünk a hétköznapjainkba. Így nem tudjuk meg, milyen érzés, hogy nem csak elszenvedői, de némiképpen alakítói is lehetünk sorsunknak.
Szabadok vagyunk, választhatunk, tehát választanunk kell. A választásunk kényszere egyben szabadságunk eszköze. A szabadság szép, sőt, „a Szabadság maga a Szép” (Hegel).
Mi segíti elő leginkább felelősségteljes választásunkat?
tovább a cikk-hez